Ma tartja a minden évben megrendezésre kerülő Pride-hónap ünnepélyes megnyitóját a Budapest Pride, az egy nónapos rendezvénysorozat július 6-án, a szintén hagyományosnak számító felvonulással ér majd véget. A megnyitó alkalmából a Zuglói Polgármesteri Hivatal az épülete homlokzatára tűzte ki a szexuális kisebbségek jogegyenlőségért folytatott küzdelmének szimbólumát, a szivárványzászlót.
Karácsony Gergely a Facebook-oldalán tette közzé a hírt. Mint írja:
„A Pride ma esti megnyitója előtt azért helyeztem ki Zuglóban a szivárvány zászlót, mert meggyőződésem: a 21. században senkinek sem szabad félnie amiatt, hogy kit szeret, senkinek sem szabad szégyenkeznie amiatt, hogy kit szeret. Ha két ember együtt akar lenni, joguk van méltóságban élni, mindennemű jogi korlátozás és társadalmi előítélet nélkül. Ez állampolgári joguk, ez emberi joguk – mert mindenkinek joga van a méltósághoz, mindenkinek joga van a boldogsághoz, mindenkinek joga van a szabad szerelemhez. Októbertől ennek a zászlónak a Városházán is helye van, miként a főpolgármesternek is a Pride-on.”
Magyar közintézményeken meglehetősen ritkán szokott lengeni a szivárványzászló, főleg úgy, hogy az hivatalosan, nem pedig valamilyen gerillaakció keretében kerül oda. Legutóbb például a Demokratikus Koalíció frakciója lógatta ki a jelképet az Országgyűlés egyik ablakából, miközben a Kossuth téren Kövér László homofób kijelentései ellen zajlott tüntetés. Kövér mondatai egyébként épp egy zuglói lakossági fórumon hangzottak el.
A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek felszabadításáért folyó Pride-demonstrációk idén különös jelentőséggel bírnak, hiszen június 28-án lesz ötven éve, hogy sor került az ún Stonewall-lázadásra, amely útjára indította ezeket a megmozdulásokat. 1969 június 28-án az amerikai rendőrség rajtaütött a New York-i Greenwich Village egyik meleg szórakozóhelyén, a Stonewall Innen – ezúttal a szórakozóhelyen tartózkodók és a városrész lakóinak egy része nem hunyászkodott meg, hanem szembeszállt a rendőrökkel, egy hatnapos lázadást indítva el.
Ez volt az első olyan nagy médianyilvánosságot kapó esemény, amely felhívta a figyelmet az amerikai szexuális kisebbségek megbélyegzésére és brutális elnyomására – a korban a börtönbüntetés, kasztráció, elektrosokk, és pszichiátriai elzárás volt a melegek és leszbikusok osztályrésze az USA-ban. Az esemény nyomán elszaporodtak a felszabadításért és jogegyenlőségért küzdő szervezet Amerika-szerte, példájukat követve pedig a világ más részein is.
