Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is felszólalt a Nemzeti Befektetési Ügynökség járműipari konferenciáján, ahol a befektetők megnyugtatására tolmácsolta a kormány álláspontját, miszerint a tőke érdekei előbbre valók az emberiség érdekeinél.

Az MTI beszámolója szerint egész pontosan úgy fogalmazott,

„Magyarország nem támogatja, hogy Brüsszel az autóipar versenyképességét a környezetvédelemre hivatkozva észszerűtlenül korlátozza”.

A miniszter kifejtette, véleménye szerint a környezetvédelmet uniós szinten is a versenyképességi szempontokkal összhangban kell érvényesíteni, és mint mondta,

„meg lehet találni a hosszú távú egyensúlyt anélkül, hogy mindez értelmetlen beruházásokkal, erőltetett fejlesztésekkel hátráltassa a sok millió embernek munkát adó európai autóipart. Az ilyen intézkedések Magyarország autóiparát, versenyképességét és munkahelyeit is érintenék, a kormány ezért csak arányos és átgondolt intézkedéseket támogat ezen a téren is”.

A miniszter kijelentései illeszkednek a kormány eddigi stratégiájába, mely – hiába Áder János köztársasági elnök sokat hangoztatott zöld elkötelezettsége és imidzse – korábban is az autógyártók érdekeit szolgálta ki, és konzekvensen a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorítására koncentrált.

A károsanyag-kibocsátási normák Európai Uniós szinten történő szigorításának legfajsúlyosabb kerékkötője egyébként Németország, az EU legnagyobb gazdasága, nem mellesleg pedig az Unió autóiparának központja, a világ második legnagyobb autógyártójának, a Volkswagen csoportnak a hazája.

Ebben pedig általánosságban támogatják az EU félperifériáján elhelyezkedő visegrádi országok, melyek iparában különösen Csehország, Szlovákia és Magyarország esetében az autóipar, leginkább a német autóipar az egyik húzóágazat, ha nem a legfontosabb.

A magyar kormány pedig pozíciói védelme érdekében általánosságban kiszolgálja a német autóipar érdekeit, elég ha az autógyárak állami támogatásaira, vagy a nagy autógyárak számára különösen kedvező foglalkoztatási szabályozást jelentő rabszolgatörvényre gondolunk.

Ugyanakkor az autóipar láthatóan lassul, a német gazdasággal együtt, így olyan fejlesztések maradnak el a német autógyárak hazai üzemeiben, melyekkel korábban számolt a kormány, ezeket pedig még inkább hátráltathatja, amennyiben az autógyárak erőforrásaikat a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó kutatásokra kell hogy fordítsák a jelenlegi technológia kisebb fejlesztésekkel való további gyártása helyett.

Ez a fenyegetés pedig igenis reális, tekintve hogy jelen állás szerint az Unió 2021-re jelentős üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést ír elő az autógyáraknak, melyeket amennyiben nem teljesítenek, súlyos bírságokat lesznek kénytelenek fizetni.

Ezen fejlesztések jelentős része egyébként a (mellesleg a valóságban a látszatnál jóval kevésbé környezetbarát) elektromos autók fejlesztésének irányába mutat, a Magyarországon gyártott Audi TT-t például a villamosítás oltárán áldozzák fel, ahogy a Mercedes és a BMW húzómodelljei is elektromos hajtást kapnak.

Miközben a villanyautó gyártása technológiai szempontból is egyszerűbb, könnyebben robotizálható, így inkább tőke- mint munkaintenzív.

A gyártók ennek megfelelően nincsenek oly mértékben rászorulva az olcsó magyar munkaerőre és németországi gyáraikat állítják át ezen modellek termelésére, miközben a kifutó technológia gyártását a periférián – így Magyarországon – hagyják.

A szintén német Opelt, melynek Szentgotthárdon van gyára, nemrég vásárolta fel a francia PSA csoport, így a korábbi, saját platformos modellpaletta helyett autóik a jövőben a Peugeot és a Citroën közös platformjára fognak épülni, ami várhatóan szintén kapacitáscsökkentéssel jár Magyarországon.

Mindazonáltal a külügyminiszter szavai illeszkednek abba a viszonylag friss kormányzati kommunikációs irányba is, miszerint a klímaváltozás miatti aggodalom és a környezetvédelem valami olyasmi jellegű dolog, mint a Soros vagy a migráns, tehát rossz és azért van, hogy Magyarországot és a kormányt támadja.