Az Európai Parlament plenáris ülésén nagy többséggel jóváhagyta az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) létrehozását, így végre zöld utat kapott az EU-n belül más tagországokban dolgozó uniós munkavállalók védelmét szolgáló intézmény – írja a Szakszervezetek.hu.
Ahogy azt korábban írtuk, a magyar kormány – a svéd mellett – elviekben sem támogatta a hatóság létrehozását, majd az uniós foglalkoztatási, szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi miniszterek tanácsán is leszavazta azt.
A hatóság az Unió gazdasági berendezkedéséből kifolyólag leginkább a szegényebb, az EU perifériájának számító országokból a centrumországokba vándorolt, és ott dolgozó vendégmunkások jogait védené, így a rengeteg külföldön dolgozó magyarét is.
Ennek oka, hogy az EU-n belüli gazdasági migrációban érintettek jellemzően a kelet- és dél-európai béreknél jobb megélhetést kínáló, ugyanakkor a célországban jellemzően alacsonynak számító bérekkel és mostohább munkakörülményekkel járó munkákat tudják megkapni.
Emellett jellemző, hogy a külföldön dolgozó munkások nem ismerik a fogadó ország munkajogi szabályozásait, az őket megillető jogokat és kötelességeket, emellett – leginkább a mezőgazdasági szektorban – előfordul feketén foglalkoztatás, ezek pedig mind a munkáltató érdekét szolgálják a munkásokéval szemben.
Épp ezen problémák kiküszöbölésére is ad választ a mostani döntés alapján létrehozandó Európai Munkaügyi Hatóság.
A szervezet főbb feladatai a következők lesznek:
- tájékoztatást nyújt álláslehetőségekkel, munkavégzéssel, letelepedéssel kapcsolatban
- közvetítsen a több országot érintő jogvitákban
- támogassa a tagállami hatóságok közötti együttműködést
- támogassa a fellépést a szociális és munkaügyi szabályokkal való visszaélések ellen
- segítse az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitást.
Emellett támogatni fogja a foglalkoztatási szolgálatok uniós hálózatának (EURES-hálózat) munkáját, illetve átveszi a nem bejelentett munkavégzés felszámolására irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform tevékenységeit.
Felügyelni fogja a munkaerő-kiküldésre, a munkaerő-mobilitásra vonatkozó szabályokat, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinációja és a közúti fuvarozási ágazatra vonatkozó egyedi jogszabályok is a hatáskörei alá tartoznak majd.
A munkaügyi és szociális biztonsági szabályok érvényesítése továbbra is tagországi hatáskör marad.
Jeroen Lenaers néppárti jelentéstevő azt írta,
„Európa több a piacnál és a kereskedelemnél. Az ELA segíteni fogja a munkavállalók jogainak érvényesítését, hogy ne legyenek szociális dömping áldozatai.”
Az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására vonatkozó javaslatot még 2017-ben tette Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke – annak idején a szintén a Néppárthoz tartozó Fidesz azzal utasította el, hogy annak létrehozása
„további felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene”.
A hatóság jelen állás szerint 2021-re működőképes kell hogy legyen, éves költségvetése nagyjából ötvenmillió euró lesz, 140 fős személyzetéből hatvan főt a tagállamok fognak delegálni – azt azonban még nem tudni, székhelye hol lesz.
Jelenleg mintegy 17 millió európai állampolgár él vagy dolgozik másik tagállamban, kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt.
