Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem tárgyal a kormány a közszolgálati bérekről, a sztrájkbizottság bírósághoz fordulhat

Továbbra sem hajlandó egységesen tárgyalni a kormány az immáron 10 szakszervezetet, 42 ezer tagot és öbb százezer munkavállalót képviselő Országos Közszolgálati Sztrájkbizottsággal (OKSZ), miközben az törvényi kötelezettsége lenne.

Az OKSZ januári megalakulása után ismertette a nyilvánossággal sztrájkköveteléseit, majd márciusban levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, melyben jelezte, hogy a sztrájkbizottság tagjai kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek, a kormánytól pedig azt kérte, a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdése értelmében jelöljön ki egy képviselőt, aki részt vesz az egyeztető eljárásban.

Az OKSZ sztrájkkövetelései

  1. A költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatai – a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – emelkedjenek a következőkre:
  • A1-nél 69.000 Ft-ról a minimálbérre,
  • B1-nél 77.000 Ft-ról a garantált bérminimumra
  • F1-nél 122.000 Ft-ról a garantált bérminimum 130%-ára, ami 2019-ben 253.000 Ft, amely egyben legyen a diplomás bérminimum.
  1. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalapszámításának vetítési alapja a mindenkori minimálbér legyen.
  2. A költségvetési törvényben meghatározott, a Kjt. 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja 100%-kal emelkedjen.
  3. Azon közszolgálati ágazatok esetében, ahol ágazati pótlék (bölcsődei, szociális ágazati összevont, kulturális) került korábban megállapításra, a pótlék összege beszámítódjék az illetménynövekedés, a jubileumi jutalom, valamint egyes bérpótlékok számítási alapjába.

Ez azonban a mai napig nem történt meg. A levélre ugyan érkezett egy válasz (nem Orbán Viktortól) Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkártól, válaszából csupán az derült ki, hogy a kormány a sztrájkbizottság határozott kérését megkerülve külön-külön hívta el a szakszervezeteket különböző minisztériumi egyeztetésekre.

A sztrájkbizottság ügyvivője, Földiák András második levelében újra megkérte a kormányt, ne próbálja külön kötött megállapodásokkal megosztani a sztrájkbizottságot, hanem nevezzen meg valakit, aki a kormány képviseletében tárgyaló asztalhoz ülne a közszféra szakszervezeteivel.

Mivel a múlt héten elküldött levélre nem érkezett válasz, az OKSZ tegnap megírta harmadik levelét is Orbán Viktornak, melyben felhívja a figyelmét,

„A munkaügyi vitára vonatkozó bejelentésünket, sztrájkköveteléseinket, valamint a tárgyalások megkezdését a közszolgálat rendkívül kedvezőtlen bérhelyzete és az ez által keletkező társadalmi problémák miatt fontosnak és sürgősnek tartjuk.”

Emellett az OKSZ harmadszor is kéri a kormány képviselőjének kijelölését.

Mivel a munkaügyi vita ennek hiányában még mindig nem kezdődött meg, az OKSZ egy kereset előkészítését is megkezdi, amit benyújt a bíróságra, ha a kormány továbbra sem hajlandó kijelölni valakit.

A sztrájkbizottság azt is közölte levelében, folytatják a sztrájk előkészítését.

Az OKSZ tagjai

  • Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
  • Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség
  • Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete
  • Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete
  • Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete
  • Pedagógusok Szakszervezete
  • Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete
  • Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete
  • Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete
  • Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
Címlapkép: Tiltakozás a rabszolgatörvény ellen 2018. december 8-án. Fotó: Csoszó Gabriella / Free Doc
Olvass tovább!