Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Julian Assange-t 7 év után kihozták az ecuadori követségről és ki is adhatják az USA-nak

Ez a cikk több mint 5 éves.

7 év után oldotta fel Ecuador Julian Assange menekültstátuszát. A Wikileaks alapítóját Ecuador londoni nagykövetségén vették őrizetbe, ahol politikai menekültként tartózkodott.

Az Assange által alapított Wikileaks 2010-ben hozta nyilvánosságra a legnagyobb port kavaró titkos dokumentum-csomagot. A legnagyobb karriert az a videó futotta be, amelyen amerikai katonák élvezkedve lövöldöznek katonai helikopterükről bagdadi utcákon állomásozó fegyvereseket és újságírókat.

Az amerikai katonák magatartása, akik láthatóan egy lövöldözős videójátékban érzik magukat, sokakat feldühített, és hozzájárult ahhoz, hogy ma az amerikaiak többsége hatalmas hibának, avagy erkölcsi bűnnek tartja az iraki szerepvállalást.

Nyilvánosságra került továbbá számos, az iraki és az afganisztáni háborúról szóló jelentés és a hadsereg belső üzenetei. Ezek közül számos civil áldozatok halálának körülményeit taglalja.

A 2010-ben kiszivárgott katonai dokumentumokat Chelsea Manning amerikai közlegény (akkori nevén Bradley) juttatta el Assange-éknak, 2010 és 2017 közt börtönben ült emiatt, Obama elnök egyik utolsó intézkedése volt, hogy elrendelte szabadon bocsátását. Manninget azonban 2019 márciusában újra őrizetbe vették, miután nem volt hajlandó Assange ellen vallomást tenni.

Assange-nak később is voltak nagy dobásai: 2016-ban ő hozta nyilvánosságra a Demokrata Párt és Hillary Clinton belső levelezését, ezzel sokak szerint hozzájárult Donald Trump győzelméhez. A CIA szerint az adatok a Kreml-ből származtak, arra azonban nincs bizonyíték, hogy Assange tudott volna a dokumentumok eredetéről. Trump tanácsadója mindenesetre járt Assange-nál nem sokkal a szivárogtatás előtt.

Az egy ideig Göteborgban élő Assange-t Svédországban szexuális bűncselekménnyel gyanusította meg két nő 2010 novemberében. Assange tagadta a vádakat, de tanúvallomást tett Svédországban, majd óvadék ellenében távozott. A szerinte alaptalan gyanúsítással a cél az, hogy Svédország kiadhassa az Egyesült Államoknak, ahol aztán a katonai titkok szivárogtatásáért kellene felelnie. Noha az Egyesült Államok hatóságai soha nem erősítették meg, hogy folyna eljárás Assange ellen, egy 2018-ban kiszivárgott dokumentum szerint előkészítettek egy eljárást.

Miután Ecuador politikai menedékjogot adott Assange-nak, 2012 augusztusában beköltözött a latin-amerikai ország londoni nagykövetségére, és onnan ki sem mozdult, egészen ma reggelig, amikor is a brit rendőrség az ecuador-i nagykövet hívására őrizetbe nem vette.

A 2017-es kormányváltás óta fokozatosan romlott az ecuador-i diplomácia és Assange kapcsolata, márciusban az internetkapcsolatát is megszüntették és megtiltották, hogy látogatókat fogadjon.

A Wikileaks a tegnapi napon gyanusította meg azzal az ecuador-i nagykövetséget, hogy filmre vették ügyvédekkel és orvosaival való találkozóit.

Lenin Moreno ecuador-i elnök videóüzenetben magyarázta el Assange menekültstátuszának feloldását, szerinte a Wikileaks alapítója országok belügyeibe avatkozott, miközben a nagykövetségen tartózkodott, és több alkalommal megsértette a politikai menedékkérőkre vontakozó szabályokat. A Wikileaks szerint a felfüggesztés ellenkezik a nemzetközi joggal.

Rafael Correa, Ecuador korábbi elnöke, aki a menedékjog megadása idején is regnált, élesen elítélte az aktivista kiadatását, és árulónak nevezte Moreno elnököt.

Frissítés 15:55

A brit rendőrség közölte, Assange őrizetbe vételét az Egyesült Államok kérte, akik a reggeli akció után a férfi kiadatását is kérvényezték. Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint Assange-t titkos dokumentumokkal való visszaéléssel gyanusítják, és 5 évet kaphat.

Assange-t időközben egy westminsteri bíróságra hurcolták, ahol azonnal ki is mondták, hogy Assange bűnös, amiért 2012-ben nem adta fel magát. A bíróság szerint a Wikilieaks alapítója egyszersmind egy narcisztikus alak, aki csak a saját érdekeit tartja szem előtt.

Mindeközben számos baloldali politikus kiállt Assange mellett, többek közt Pablo Iglesias a spanyol újbaloldali Podemos főtitkára és Carles Puigdemont volt katalán kormányfő. A Jánisz Varufákisz volt görög pénzügyminiszter által alapított Diem 25 mozgalom azt kéri Nagy-Britanniától, ne adják ki a Wikileaks-alapítót.

(Guardian)