Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Alkotmánybíróság szerint szabályos volt a rabszolgatörvény elfogadása, az ellenzék Strasbourgig megy

A rabszolgatörvény néven elhíresült, tavaly december 12-én az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítás miatt Szél Bernadett, Bősz Anett, Hadházy Ákos és független képviselők, illetve a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd frakciói az Alkotmánybírósághoz fordultak arra hivatkozva, hogy a Munka Törvénykönyvét, más munkaügyi jogszabályokat, illetve a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt  szabálytalanul módosította a parlament, ezért azok érvénytelenek, illetve alaptörvény-ellenesek a szavazás körülményei miatt.

Mint az ismeretes, tavaly decemberben a teljes ellenzék obstrukcióval próbálta megakadályozni, hogy az Országgyűlés megszavazza a rabszolgatörvényt. Az elnöki pulpitust elfoglalták, sípokkal keltettek hangzavart, az ülés mégis folytatódott, a szavazás pedig megtörtént – méghozzá úgy, hogy a levezető elnök, Latorcai János a parlamenti patkó padsoraiban, és nem a pulpituson ült, a szavazatokat pedig a képviselői kártyák használata nélkül adták le a képviselők, vagyis az éppen nem a helyükön tartózkodó képviselők helyett bárki megnyomhatta a szavazó gombot,  miközben az ülésteremben szavazásra nem jogosult személyek is tartózkodtak (például Orbán Viktor testőrei). Az ellenzéki képviselők emellett azt is kifogásolták, hogy a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz.

ellenzéki obstrukció az országgyűlés 2018. decemer 12-i ülésnapján.

Az Alkotmánybíróság ma elutasította az ellenzéki képviselők indítványát, a határozatotot nyilvános ülésen ismertetették.

Az Alkotmánybíróság szerint az egészen kapotikus decemberi szavazás rendben volt: kimondta, hogy az Országgyűlés házszabályából nem következik, hogy az ülés csak az elnöki pulpitusról vezethető le, mivel az alapvetően praktikus célokat szolgál (például, hogy az elnök belássa az egész termet).

Ami a kormánypárti jegyzőket illeti, az Alkotmánybíróság szerint „a vizsgált esetben a jegyzők kijelölésére egyrészt nem visszaélésszerűen, hanem kényszerítő okok következtében került sor, másrészt pedig annak módja sem volt a vonatkozó jogszabályok által kizárt, így az nem tekinthető a garanciális tartalmú előírás megsértésének, ezáltal közjogi érvénytelenség megállapítását sem eredményezheti.”

A szavazógépek képviselő kártya nélküli használatával kapcsolatban pedig kijelentették, hogy „a vonatkozó eljárási szabályok egyrészt nem írják elő a gépi szavazások „kártyás üzemmódban” történő lebonyolítását, másrészt pedig a demokratikusan megválasztott országgyűlési képviselők a népszuverenitás gyakorlói, akik felelősséggel tartoznak azért, hogy megfeleljenek – többek között – a személyes közreműködésre vonatkozó elvárásnak.”

Vagyis a képvsielők felelőssége hogy ne nyomják meg képviselőtársaik helyén a gombot a szavazás ideje alatt.

Az Alkotmánybíróság határozatának ismertetését Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője közvetítette élőben Facebook-oldalán, a döntést így kommentálta:

„Azt hiszem, hogy ezzel minden kétséget eloszlattak afelől, hogy ők vajon a magyar emberek érdekét szolgálják-e, az alkotmányos rendet tartják-e fent, vagy a Fidesz érdekét szolgálják, és  az Alapatörvénynek nevezett tákolmányt lobogtatva próbálják csak megindokolni azt, hogy a Fidesznek és Orbán Viktornak miért helyes és jogszerű minden lépése. Az azért különösen arcpirító volt, amikor azt mondták, hogy jogsértés jogot nem alapíthat, a saját jogsértő tevékenységének senki nem lehet a haszonélvezője.”

– mondta a képvsielő, aki szerint a Fidesz folyamatosan ezt teszi, a kétharmados többség folyamatosan jogtalanságot papíroz le, így történt maga az Alapatörvény elfogadása is.

Tordai elmondása szerint nem állnak meg, továbbviszik az ügyet strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára.Szerinte úgy látszik, hogy az Európai Bizottság (ami vizsgálni fogja a rabszolgatörvényt) nagyobb szövetségese a magyar embereknek, mint az Alkotmánybíróság, amit innentől inkább nevezhetünk Alaptörvény Bizottságnak.

A döntést követően Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) és Tordai Bence sajtótájékoztatót tartott. Bangóné szerint „a fideszes katonákkal feltöltött Alkotmánybíróság” megint a magyar emberekkel és a magyar munkavállalókkal szemben döntött, csak a Fidesz-KDNP kormányt szolgálja ki.

Tordai szerint meglehetősen gyáva megoldás volt az Alkotmánybíróság részéről, hogy kettéválasztották a beadványukat:

csak a közjogi érvénytelenságre vonatkozó részben hoztak döntést, a tartalmi kritikáikkal nem foglalkottak, mint például, hogy a rabszolgatörvény az Alapatörvénnyel, az Alkotmánnyal és az európai értékekkel és normákkal szembemegy.

„Ez egy következmények nélküli ország, ha a Fidesz jogsértéseiről van szó, hogy ha az ellenzék vélelmezett jogsértéseiről, akkor teljes tiszteletdíj megvonással sújtják az emberek érdekeiért kiálló ellenzéki képviselőket.” Szerinte Magyarországon ezzel kimerítették a jogorvoslati lehetőségeket, az ellenzék innentől csak az európai intézényekben bízhat.

Címlapkép: LMP / Facebook
Olvass tovább!