Szakszervezetek: a kormány titkolja, mennyit keresnek valójában a munkavállalók

Ma tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a magyar munkavállalók januári bruttó átlagkeresetének összegét, ami 343 500 forint volt. Csakhogy a mai napon kiadott tájékoztató csupán a valóság egy szeletét tárja fel – figyelmeztet a Magyar Szakszervezet Szövetség (MASZSZ).

Az eddigi számítási módszertan ugyanis nem tette lehetővé, hogy az öt fő alatti vállalkozásokra vonatkozóan is megismerjük, hogy pontosan mennyien dolgoznak azon a területen, és mekkora a legális jövedelmük. És bár a magyar adóhatóság bejelentette, hogy 2019 januárjától a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz beérkezett tényleges bevallási adatok alapján közlik a kereseti adatokat, a KSH ezúttal is csak részleges adatokat közölt.

A szakszervezeti szövetség szerint a KSH által közzétett 343 500 forintos bruttó kereset valójában a közszférában dolgozók és a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások adatai alapján készült számítás, ami mindössze körülbelül 3,2 millió dolgozót jelent.

Így továbbra is kimarad a rendszerből a több mint egymillió olyan dolgozó, akit mikrovállalkozásoknál foglalkoztatnak, és akiknek az ott kapott – vélhetően a minimálbérhez közelítő – jövedelemből kell megélniük.

„És akkor mindjárt kiderülne, hogy 343 ezer helyett inkább csak 274 ezer lenne az átlagos bruttó fizetés.”

– írják.

A ma közölt kereseti adatok emellet egy másik tényre is rávilágítottak: miközben a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc százalékkal emelkedett az elmúlt évhez képest, a KSH által közölt átlagkereset 10,6 százalékos növekedést mutat.

Minimálbér

A minimálbér a legalacsonyabb államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Összege 2019. január 1-jétől 149 ezer forint.

Bérminimum

A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel, a másik pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Összege 2019. január 1-jétől 195 ezer forint.

A MASZSZ ezért igazoltnak látja azt a döntését, hogy nem írta alá a 2019. évre vonatkozó bérmegállapodást,

hiszen láthatóan van tartalék a magyar bérrendszerben, de ezt ismét a legfelsőbb kereseti kategóriákba tartozók viszik haza, és nem az alacsony keresetűeknek jártak jól. Ezzel is növelték a dolgozói szegénységet, s fokozták a béregyenlőtlenséget. Ez a 2019-es bérmegállapodás hatása.

– írja a MASZSZ közleményében.

Kordás László, a MASZSZ elnöke a Népszavának azt mondta az üggyel kapcsolatban,

„Félő, hogy emögött politikai szándék húzódik meg, hiszen a kormány által eddig büszkén hirdetett jelentős keresetnövekedés visszaesését nehéz lenne megmagyarázni. Ezek az adatok azonban továbbra sem nyugtatják meg a dolgozókat, akik bérpapírjaikon egyáltalán nem olyan összegeket látnak, mint amit a KSH hónapról hónapra közöl.”

A MASZSZ azt kéri, ismét tekintsék át, mi a magyar bérvalóság, azt miért nem ismerheti meg a társadalom, és mit lehet tenni azért, hogy a rossz bérmegállapodás ne okozzon további károkat a dolgozóknak.

Címlapkép: Kordás László beszédet mond a rabszolgatörvény elleni tüntetésen 2018. december 8-án. Fotó: Csoszó Gabriella / Free Doc
Olvass tovább!