Egy friss tanulmány szerint 16-tal több képviselőházi széket nyerhettek volna a demokraták a tavalyi félidős választáson, ha a republikánusok nem módosítják saját javukra a választókerületek határait.
Bár a Demokrata Párt a tavalyi, félidős választásokon nyolc év után többséget tudott szerezni az amerikai Képviselőházban, a nyereségeiket jelentősen korlátozta a republikánusok elmúlt egy évtizedben tökéletesre fejlesztett választókerület-manipulációs gyakorlata. Az Associated Press egy új tanulmánya szerint hét államban is úgy tartották meg többségüket a republikánusok, hogy előtte a maguk javára módosították a választókerületek határait.
Az Amerikában gerrymandering-nek nevezett eljárás lényege, hogy a döntéshozók a választókerületek határait úgy húzzák meg, hogy az a saját pártjuknak kedvezzen. Ez a másik párt szavazóinak „gettósítását”, és a saját körzetek felhígítását jelenti elsősorban.
Amerikában a legtöbb államban bíróságok határozzák meg a körzeteket, de mivel sok helyen a bírók közvetlenül választott tisztségviselők, nem függetlenek.
Ezt a cikket a Balra át! blogról vettük át.
A Balra át! egy magyar fiatalok által indított közéleti blog, mely elkötelezett az igazságosság, egyenlőség és a szociáldemokrata értékek mellett.
A blogot itt éritek el, de Facebook oldala is van, itt.
Az AP tanulmánya statisztikai módszerekkel vizsgálta, hogy melyik államban melyik pártra hányan szavaztak, s ki hol mennyi széket szerzett. Az úgynevezett „efficiency gap” azt mutatja meg, hogy egy képviselői hely megszerzéséhez a különböző pártoknak mennyi szavazatot kell szerezniük. Ez alapján találták úgy, hogy a lehető legigazságosabb választókerületi határokkal 16-tal több széket szereztek volna a demokraták.
Az amerikai joghagyomány meglehetősen furcsán kezeli ezt a kérdést. Egyrészt ugyan tilos bizonyos társadalmi csoportokat (pl. latinókat, feketéket) szándékosan diszkriminálni (azaz ha egy városnegyedben többségében feketék laknak, akkor azt nem lehet kettéválasztva fehér negyedekhez csapni), másrészt ugyanakkor a tisztán politikai alapú határhúzogatás nem tilos.
Így lehet például, hogy Észak-Karolinában a demokraták csak 3 szavazókerületben nyertek, míg a republikánusok 9-ben, annak ellenére, hogy az államnak demokrata kormányzója van.
Magyarországon egyébként nem bíróságok, hanem a törvényhozás dönt a választókerületekről és azoknak a határairól. A Fidesz a 2010-es kétharmados győzelme után többek között itt sem tétlenkedett, Budapest, Pécs meg Szeged választókerületei is meglehetősen furcsa formákat mutatnak. A 2018-as választáson a Fidesz a választókerületek maga javára való megrajzolásával 3-6 mandátumra tehetett szert.
