Tizenhat körzetet nyertek a republikánusok 2018-ban a választókerületek határainak manipulációjával

Egy friss tanulmány szerint 16-tal több képviselőházi széket nyerhettek volna a demokraták a tavalyi félidős választáson, ha a republikánusok nem módosítják saját javukra a választókerületek határait.

Nancy Pelosi a félidős választások után lett a Képviselőház vezetője, miután a demokraták többséget szereztek. A trükkök nélkül még nagyobb lenne a többség. (forrás: Wikimedia Commons)

Bár a Demokrata Párt a tavalyi, félidős választásokon nyolc év után többséget tudott szerezni az amerikai Képviselőházban, a nyereségeiket jelentősen korlátozta a republikánusok elmúlt egy évtizedben tökéletesre fejlesztett választókerület-manipulációs gyakorlata. Az Associated Press egy új tanulmánya szerint hét államban is úgy tartották meg többségüket a republikánusok, hogy előtte a maguk javára módosították a választókerületek határait.

Az Amerikában gerrymandering-nek nevezett eljárás lényege, hogy a döntéshozók a választókerületek határait úgy húzzák meg, hogy az a saját pártjuknak kedvezzen. Ez a másik párt szavazóinak „gettósítását”, és a saját körzetek felhígítását jelenti elsősorban.

Amerikában a legtöbb államban bíróságok határozzák meg a körzeteket, de mivel sok helyen a bírók közvetlenül választott tisztségviselők, nem függetlenek.

Ezt a cikket a Balra át! blogról vettük át.

A Balra át! egy magyar fiatalok által indított közéleti blog, mely elkötelezett az igazságosság, egyenlőség és a szociáldemokrata értékek mellett.

A blogot itt éritek el, de Facebook oldala is van, itt.

Az AP tanulmánya statisztikai módszerekkel vizsgálta, hogy melyik államban melyik pártra hányan szavaztak, s ki hol mennyi széket szerzett. Az úgynevezett „efficiency gap” azt mutatja meg, hogy egy képviselői hely megszerzéséhez a különböző pártoknak mennyi szavazatot kell szerezniük. Ez alapján találták úgy, hogy a lehető legigazságosabb választókerületi határokkal 16-tal több széket szereztek volna a demokraták.

Az amerikai joghagyomány meglehetősen furcsán kezeli ezt a kérdést. Egyrészt ugyan tilos bizonyos társadalmi csoportokat (pl. latinókat, feketéket) szándékosan diszkriminálni (azaz ha egy városnegyedben többségében feketék laknak, akkor azt nem lehet kettéválasztva fehér negyedekhez csapni), másrészt ugyanakkor a tisztán politikai alapú határhúzogatás nem tilos.

Így lehet például, hogy Észak-Karolinában a demokraták csak 3 szavazókerületben nyertek, míg a republikánusok 9-ben, annak ellenére, hogy az államnak demokrata kormányzója van.

Magyarországon egyébként nem bíróságok, hanem a törvényhozás dönt a választókerületekről és azoknak a határairól. A Fidesz a 2010-es kétharmados győzelme után többek között itt sem tétlenkedett, Budapest, Pécs meg Szeged választókerületei is meglehetősen furcsa formákat mutatnak. A 2018-as választáson a Fidesz a választókerületek maga javára való megrajzolásával 3-6 mandátumra tehetett szert.

Címlapkép: President-elect Donald J. Trump and U.S. Speaker of the House Nancy Pelosi smile for a photo during the 58th Presidential Inauguration in Washington, D.C., Jan. 20, 2017. More than 5,000 military members from across all branches of the armed forces of the United States, including reserve and National Guard components, provided ceremonial support and Defense Support of Civil Authorities during the inaugural period. (DoD photo by U.S. Air Force Staff Sgt. Marianique Santos)
Olvass tovább!