Kedden beszédet intézett Algéria népéhez Ahmed Gaid Szalah vezérkari főnök, melyben kifejtette, a jelenleg regnáló, 82 éves Abdel-Azíz Buteflika elnököt véleménye szerint alkotmányos úton fel kell menteni pozíciójából.
Szalah televíziós beszédében kifejtette, az ország alkotmányának 102. cikkelyét alkalmazzák Buteflikára, mivel
„tartós és súlyos betegsége okán teljességgel alkalmatlan feladatait ellátni”
így egészségügyi állapotának romlása okán a passzus alapján felmenthetik.
A 82 éves vezető 2013-as agyvérzése óta ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, legutóbbi nyilvános beszédét 2014-ben mondta, és miközben – idősödő diktátoroktól nem szokatlan módon – külföldre jár gyógykezelésekre az állam költségén, sokan kételkednek benne, hogy továbbra is ő irányítja az országot.
Az altábornagy hangsúlyozta, az elnök felmentésétől vár kiutat az országot sújtó politikai válságból,
és a magánkézben lévő Ennahar televízió szerint Szalah kijelentette azt is, hogy megalapozottak az Algériában hetek óta tartó tüntetések résztvevőinek követelései.
Szalah nem felejtette el kifejteni, hogy
„a hadsereg az ország a hadsereg Algéria nemzeti függetlenségének védelmezője és biztosítéka”
és mint mondta,
„bár az eddigi tüntetések békések maradtak, megoldást kell találni a politikai válságra.”
Az El Bilad televízió szerint Szalah beszéde után nem sokkal az alkotmánybíróság rendkívüli ülést hívott össze és össze is ült, mely az elnök elmozdításának első lépése. Erre azért van szükség, mert a testület hatásköre eldönteni, képes-e az elnök ellátni feladatait.
Amennyiben a testület úgy határoz, hogy nem képes, a döntésre az algériai törvényhozás alsó és felső házának kétharmados többséggel áldását kell adnia. Az államfői teendőket Buteflika elmozdítása esetében ideiglenes jelleggel Abdel-Kader Benszaláh, a Nemzeti Tanács (felsőház) elnöke venné át legalább 45 napra.
Az elnök ellen februárban törtek ki a tüntetések, miután bejelentette, több mint húsz év kormányzás után ismét indulni kíván az eredetileg áprilisra tervezett elnökválasztáson, főleg diákok és fiatalok vonultak az utcákra.
A tüntetők annak ellenére gyűltek össze a fővárosban, és vonultak végig az utcákon, hogy Algírban 2001 óta tiltó szabályozás van érvényben demonstrációk tartásáról – a demonstrálók ellen akkor könnygázt vetettek be, és több embert le is tartóztattak.
A tüntetéssorozat azonban folytatódott, és március elejére az elnök távozása mellett már rendszerváltást is követeltek, és egyhetes általános sztrájk is kezdődött az országban, melyben a gazdaság nagyjából harminc százalékát kitevő energiaiparban dolgozó munkások is nagy számban vettek részt, ezzel súlyos gazdasági károkat okozva a rezsimnek.
Algéria jelentős részben ugyanis arra építi gazdaságát, hogy az ország az EU harmadik legnagyobb gázellátója
– így amennyiben Buteflika nem képes szállítani a szénhidrogéneket, a külföld szemében is hamar illegitimmé és kegyvesztetté válhat, így pedig nem bízhat abban, hogy hatalomban maradását egy esetleges békefenntartó misszióval segítsék nemzetközi partnerei.
Tíz napja már több százezres tömegtüntetésen követelték az elnök és a rendszer leváltását, ugyanakkor immár Buteflika és a politikai elit is meghajolni látszott a népakarat előtt – az elnök bejelentette, hogy nem fog indulni a legközelebbi választáson, valamint az áprilisra kiírt választások eltörlését.
Ezt a lépését azzal indokolta, hogy a nép által kívánt változtatások bevezetéséhez és az új politikai korszak eljöveteléhez nyugalomra, békére és biztonságra van szükség.
Akkori állás szerint késleltetett választásokig a kormány nemzeti konferenciát tart az új választások időpontjáról, valamint népszavazást az alkotmány újraírásáról.
Ekkor már pártja, az FLN (Nemzeti Felszabadítási Front) egy korábbi szóvivője is úgy vélekedett, a pártnak támogatnia kell a tüntetők követeléseit, hiszen „Bouteflika már történelem”. Továbbá, ahogy az a mai eseményekből is kiderül, a hadsereg támogatását sem élvezi, a katonaság a tüntetések alatt pedig egyszer sem vonult ki.
