Mint arról tegnap a Mérce is beszámolt, Novák Katalin családügyi államtitkár az ATV-ben beszélt arról, miért is nem szerepel a kormány „családpolitikai akciótervében” a megfizethető szociális bérlakásrendszer kiépítése. Az államtitkár szerint azért nem, mert a magyar lakosság többsége saját tulajdonú lakásban akar élni.

A lakhatási szegénység ellen küzdő Habitat for Humanity Magyarország ma reagált Novák Katalin kijelentésére:

felhívták az államtitkár figyelmét, hogy sok embernél nem érzelmi kérdés, hogy saját lakásban vagy bérlakásban lakik-e, hanem a lehetőségei hiányából adódó patthelyzet.

A szervezet, amely az elmúlt évtizedekben rengeteg rászorulónak segített lakáshoz jutni, és amely évente átfogó jelentést közöl a hazai lakhatási helyzetről, úgy véli, a kormány ezzel a politikájával egy jelentős társadalmi csoportot hagy az út szélén.

A középosztály alatti réteg számára nem sok alternatíva van saját lakhatásának biztosítására – írja a szervezet.

Ezek az emberek vagy saját erejükön felül megpróbálnak jelentős hiteleket felvenni, hogy lakáshoz jussanak, vagy pedig piaci alapon bérelnek lakást. A piaci bérlakások árai az elmúlt öt évben a fővárosban megduplázódtak, és vidéken is a béreknél gyorsabban nőttek.

A Habitat úgy véli, mind a hitelek, mind a magas bérleti díjak azt eredményezik, hogy rengeteg család eladósodik, ennek nyomán pedig a tetőt is elveszítheti a feje fölül.

Az elmúlt két évben rekordszámú kilakoltatásra került sor, a 2017-18-as kb. hétezer kilakoltatás mellett a lakásvesztések száma ennél jóval magasabb, hiszen nem minden esetben kerül sor végrehajtó bevonására. Emellett a Habitat úgy számol, hogy a megfizethetőséget, lakásminőséget és eladósodottságot figyelembe véve ma legalább 2-3 millió ember él lakásszegénységben Magyarországon.

Ezen sokszor a CSOK sem segít, hiszen az is eladósodáshoz vezet, válás, a vállaltnál kevesebb gyerek születése vagy munkahelyvesztés esetén pedig törlesztésképtelenséget is eredményezhet. Ráadásul a szociális szakemberek nagy többsége szerint a CSOK a hitelképes, biztos megélhetéssel és jobb j9vedelemmel rendelkezők lakáshoz jutását segíti, a középosztály alsó rétegeit és nehezebb helyzetben élőket azonban nem.

Ezért lenne létfontosságú a szociális bérlakásszektor kibővítése.

A nemzetközi példák – legfőképp a Budapesttel majdnem azonos lakosságú Bécs esete – azt mutatják, hogy a szociális bérlakások megléte nagyban hozzájárul a társadalom lakhatási körülményeinek javításához. A bécsi önkormányzat 220 ezer bérlakást birtokol, eközben Budapesten 42 ezer hasonló ingatlan van, azok közül sem mind szociális bérlakásként hasznosítva.

A magyar lakhatási mozgalom hosszú évek óta követeli a szociális bérlakások építését, ám a kormányzat nemhogy növelné, de csökkenti azoknak az ingatlanoknak a számát, amelyet megfizethető árakért bérbe adhatna azoknak, akik sem a piaci lakbéreket nem tudják megfizetni, sem pedig saját ingatlanhoz nem tudnak jutni. Emellett a szociális bérlakások a teljes lakáspiacra is kedvező hatással vannak, lefele húzzák a lakbéreket.

(Mérce / HVG.hu)