Csak kiskapuval, a szakszervezeten keresztül lehet alkalmazni a rabszolgatörvényt a Penny Marketnél

Korábban az a hír jelent meg a sajtóban, hogy a Penny Market alkalmazza a rabszolgatörvényt. A hír csak félig igaz, a Penny nem vezeti be a kollektív szerződésben a túlórakeret 400 órásra emelését, de enged egy kiskaput, hogy a szakszervezeten keresztül lehetőséget adjon a túlóra kérésére. Karsai Zoltánnal, a nagy áruházláncokban dolgozó munkavállalókat is képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökével beszéltünk.

Karsai Zoltán a Mércének elmondta, a Pennyvel folytatott tárgyalások alatt a német áruházlánc nem akarta a rabszolgatörvényt alkalmazni. De a tárgyalások egy adott pontján felmerül a kérdés: mi van azokkal a munkavállalókkal, akik maguk szeretnének többet túlórázni? Erre talált a szakszervezet és a Penny közösen megoldást.

Ez az áruházláncnál úgy fog kinézni, hogy az a munkavállaló, amely 400 órányi túlórát akar dolgozni, benyújt egy kérvényt a szakszervezethez. Nem az üzemi, helyi, hanem az országos pennys szakszervezeti vezetőjéhez. Ezután a Penny szakszervezeti bizalmi titkára utánanéz a helyi viszonyoknak, telefonál, körbekérdez, felmerül-e az, hogy a helyi vezetők kényszerítették rá a dolgozót a kérelemre, illetve megnézi azt is, hogy maga a dolgozó egészségügyi helyzete alkalmas-e arra, hogy vállalja az ilyen mértékű túlórát.

„Ha 20 kiló vasággyal, akkor nem fogjuk jóváhagyni”- mondta Karsai, és hozzátette „az is gyanús lesz persze, ha valahol az összes alkalmazott hirtelen úgy gondolja ő 400 óra túlmunkát akar”.

Ha mindent rendben talált a Pennys szakszervezeti vezető, akkor továbbítja ezt a kérelmet a céghez. A Penny pedig dönt arról szüksége van-e arra, hogy a munkavállalót a mostani kollektív szerződésben rögzített kereten kívül további órákban, maximum 400 órában túlóráztassa. Ha egy adott területen szükség van még plusz órára, akkor fogja az oda tartozó munkavállalók közül, ha ez szükséges, megkapni az a kérte a lehetőséget a 400 órás túlórára. De alapvetően nem tervezi Karsai állítása szerint a Penny, hogy bárkinél is élni fog a 400 órás lehetőséggel.

Megkérdeztük arról is Karsait, miért tartották fontosnak megnyitni ezt a kiskaput, miért van szükség arra, hogy a munkavállalók 400 órát dolgozhassanak. Karsai szerint általánosságban nincs erre szükség, a szakszervezet ezért is utasítja el a rabszolgatörvényt. De vannak olyan egyéni élethelyzetek, amikor a munkavállaló úgy gondolhatja, megéri ez neki.

A szakszervezetnél abból indultak ki, amit a kormány is mondott, hogy ha valaki többet szeretne túlórázni, azt hagy tehesse meg. Példaként említette, hogy egy huszonéves család nélküli fiatal lehet, hogy igénybe venné a plusz túlórák lehetőségét a több pénzért.

A lehetőséget nem kéne tőle elvenni Karsai szerint, mert azt fogja mondani, hogy a cég és a szakszervezet korlátozza őt a szabad választásban. Karsai megjegyezte azt is, ez hasonló a vasárnapi boltzár helyzetéhez, ahol újra ki kellett nyitni vasárnap, mert az emberek azt mondták, az, ha nem vásárolhatnak vasárnap, az is korlátozza a szabadságukat. Persze Karsai szerint a vasárnapi boltzár feloldása, és így a munkavállalók terheinek növelése rossz döntés volt. De ezért, a szabadság korlátozásának elkerülésért gondolták azt, hogy nyitnak egy kiskaput a munkavállalók oldaláról, a rabszolgatörvény elutasításában.

Karsai azt is elmondta: a kereskedelmi ágazatban egyébként nincs nagyon szükség a 400 óra túlmunkára. Állításai szerint elenyésző volt azoknak a száma tavaly, akiknél a túlóra száma a 250 túlórát elérte, és még túlórázott volna. Általában a szezonális boltokban, a Balaton-parton vannak olyan cégek, ahol több túlórát vállaltak, vagy ahol nagyon nagy a létszámhiány, és túlórával próbálták kompenzálni a hiányzó munkaerőt. De volt olyan vállalat is, ahol havi 10 órát, éves szinten 120 túlórát használtak.

A hároméves munkakeretről Karsai elmondta, hogy ezt egyáltalán nem tervezik bevezetni a kereskedelmi szektor cégei, mert komoly gondok lehetnek az adminisztrációval. Ha nem megfelelően képzett a boltvezető, akkor már a 4 hónapos keret számontartása is komoly gondokat okozhatott, a 3 évest pedig ezért egy cégnél se se akarják bevállalni.

A Pennynél megemelték a kollektív szerződésben a 250 túlórát, de a maximálisan lehetséges 300-nál kevesebb maradt, arról, hogy mi a pontos szám, Karsai nem nyilatkozhatott. A Pennynél főleg a logisztika területén voltak problémáik, és ott használták a megemelt túlóraszámot, de az, hogy nem akarták a Pennynél általánosan bevezetni a 400 órás keretet, az jelzés arra, hogy azt a keretet, amit a kollektív szerződésben rögzítettek, elegendőnek tartják.

Karsai azt is elmondta, hogy nincs szó kikacsintásról. Ők a rabszolgatörvény visszavonását akarják elérni. „Ez a törvény rossz, vissza kéne vonni” – mondta. Viszont ha nem fogják visszavonni, nekik a munkavállalókat a munkahelyeken meg kell védenünk. Ezért kell tárgyalniuk a cégekkel.

Arra a kérdésre, hogy nem kéne, hogy a túlóra helyett inkább a fizetéseket emeljék meg, Karsai egyértelműen válaszolt: „Dehogynem”. A Sparral kötött megállapodásukat hozta fel példaként. Szerinte az egy hosszú tárgyalási folyamat eredménye volt, hogy a Sparnál 220 ezer lesz a dolgozók minimum bére, és ez ott is csak az alja lesz a bérsávnak.

A KASZ Karsai elmondása szerint azon van, hogy ha egy vállalat eredménye megengedi, akkor kiharcolják a béremelést. A KASZ-nak az is fontos a szakszervezeti vezető szerint, hogy a vállatok termelékenységét, eredményét figyelembe vegyék a béremeléseknél. Fontos szempont a tárgyalások során, hogy hosszú távon megmaradjon a dolgozók munkahelye, és ne legyen létszámleépítés.

Karsai szerint a mostani bértárgyalásokon már nem az volt a feladat, hogy a szakmai bérminimumot tartsák meg, hanem az, hogy az eddig kiharcolt bérelőnyöket megtartsák, vagy növeljék.

Olvass tovább!