Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kordás László: fokozni kell a sztrájkhangulatot

Ez a cikk több mint 5 éves.

Miután csütörtökön, az év első kormányinfóján Orbán Viktor közölte, a kormány nem vonja vissza a rabszolgatörvényt, a Népszava Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét kérdezte arról, hogyan tovább.

Kordás egy lehetséges sztrájkkal kapcsolatban azt mondta, a sztrájk joga elsősorban a munkavállalókat illeti meg, a szervezésével járó munka pedig 90 százalékban az ágazati és munkaehlyi szakszervezetek dolga, amit nem könnyít meg a 2010-ben módosított sztrájktörvény.

„Ma már nem lehet könnyen, rugalmasan sztrájkot szervezni. Szigorú, bürokratikus feltételei vannak már az elégséges szolgáltatások meghatározásának is.”

– mondta a lapnak.

Miután kedden a szakszervezetek átadták követeléseiket a kormánynak, a következő lépés, hogy a szakszervezetek sztrájkbizottságokat alakítsanak, illetve a sztrájkhangulat fokozása.

„A sztrájkhangulatot még fokozni kell ahhoz, hogy ez megtörténjen és sztrájkhelyzet alakuljon ki Magyarországon. A munkahelyekről beérkező visszajelzések alapján van hajlandóság, de még nem elég. Úgy szoktam mondani: emelgeti a gőz a fedőt, de még nem dobta le. Viszont már közel járunk hozzá.”

–  fogalmazott Kordás.

A szakszervezeteknek van is felmérése a sztrájkhajlandóságról, ami egyelőre még nem érte el a kritikus pontot. Kordás úgy véli, nagyon körültekintően kell dönteni egy sztrájk előkészítéséről: ha a hajlandóság 50 százalék fölötti, bele kell vágni, viszont ha csak 40 százalékos, az kockázatos.

„Azt kijelenthetem, a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkészült a sztrájkra. De mint mondtam, ez nem elsősorban a konföderációkon, hanem a munkahelyi szakszervezeteken múlik.”

–  mondta.

A követeléseik átadása után öt napot adtak a szakszervezetek a kormánynak, vagyis ha holnapig nem érkezik válasz, a következő lépés az lesz, hogy a munkahelyi szakszervezetek megpróbálják nyilatkozatra bírni a munkáltatókat arról, hogy akarnak-e élni a 400 túlóra lehetőségével, vagy sem. Kordás szerint ott fordulhat komolyra a helyzet, ahol tervben van a törvény alkalmazása.

A következőkben felmérik, hogy a különböző ágazati szakszervezeteknek mennyi időre van szükségük ahhoz, hogy meghozzák azt a döntést, ami a sztrájkbizottságok megalapításához vezet (szervezeteknél hetekbe telhet, hogy egy ilyen döntést előkészítsenek). Ezekből összeállhat majd egy nagy, közös sztrájkbizottság is.

„Persze ez még mindig nem jelenti azt, hogy az egész országra kiterjedő sztrájk is lesz. Még nem adnám fel annak lehetőségét, hogy tárgyalóasztal mellé ül a kormány.”

– bizakodik Kordás.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményben tudatta, hogy készen áll a sztrájk megszervezésére és lebonyolítására: már meg is alapította a sztrájkbizottságát, illetve megfogalmazta általános és ágazati követeléseit.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a Mércének elmondta, hogy a közlemény nyílt felhívás a szakszervezetek és munkavállalók számára, hogy csatlakozzanak a sztrájkbizottsághoz.

Címlapkép: Kordás László beszédet mond a rabszolgatörvény elleni tüntetésen 2018. december 8-án. Fotó: Csoszó Gabriella / Free Doc