A mai naptól, vagyis 2019. január elsejétől Orbán Viktor hivatala a budai Várban, egészen pontosan a Karmelita kolostorban található. Nem pont most és nem pont így szerepelt ez az eredeti tervekben – de ha már így alakult, súlyos tízmilliárdokért sikerült a miniszterelnöknek beköltöznie a Várba.

De miért pont oda?

A történetet érdemes egy kicsit messzebbről indítani. A Budai Várnegyedben található Sándor-palotát a magyar állam Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete alapján 1867-ben még csak kibérelte, 1881-ben pedig már meg is vásárolta, kormányrezidenciának.

1867 és 1945 között szinte folyamatosan ez volt a mindenkori miniszterelnökök fő helye, a két világháború közt pedig Horthy Miklós használta rezidenciájaként az épületet. A Sándor-palota a II. világháborúban azonban szinte teljesen megsemmisült, az azt követő évtizedekben pedig a hatalom leginkább nem foglalkozott sem a budai Várral, sem mindazzal, amit a terület szimbolizált. A Sándor-palota külső arculatát csak a rendszerváltás évében állították helyre, a az épület teljes helyreállítása pedig 2000 és 2002 közt történt meg.

A dátum itt fontos: már akkor is azt beszélték, hogy az első Orbán-kormány miniszterelnöke szívesen felelevenítené a hagyományokat, és visszaköltöztetné enmagát a Várba, az akkori áron számolt beruházás 2,2 milliárd forintba került. Csakhogy jött a választási vereség, így 2002-ben a Sándor-palotában Orbánék már csak egy gesztusértékű, utolsó kormányülést tartottak. A soron következő miniszterelnök, Medgyessy Péter pedig közölte: ő nem szeretne beköltözni, de hogy a felújított épület mégse heverjen parlagon, 2003-tól ez lett a mindenkori köztársasági elnök rezidenciája. Az első beköltöző a tisztséget 2000-től betöltő Mádl Ferenc lett.

De Orbán Viktor nem felejt.

A 2010-es kormányváltás után óriási átszervezések kezdődtek, az Alaptörvény (sokszori) átírásától a Kossuth tér átépítéséig számos olyan intézkedés történt, amelyekből kiderült: a Fidesz-KDNP kétharmados hatalmát rendszerszintű változtatások kivitelezésére fogja felhasználni.

A Kossuth tér e tekintetben kifejezetten fontos, hiszen az Orbán-kormányok mindig szerettek a szimbólumok nyelvén kommunikálni. A nemzet főterének átépítése pedig elég egyértelmű ideológiai irányt jelölt ki: mintegy 70 évet kívánt nagyvonalúan kitörölni a magyar történelemből, hogy visszaállítsa a tér„képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát”.

Vagyis tulajdonképpen a szemünk se kéne, hogy rebbenjen a miniszterelnök ismételt Várba költöztetésének hírétől: hiszen ez is csak egyfajta visszatérés lenne a ’44 előtti állapotokhoz…

Az ötlet egyébként újra 2014 februárjában robbant be a közbeszédbe, ekkor kerültek nyilvánosságra azok a tervek, amelyek (akkor még Lázár János irányítása alatt, Zoboki Gábor tervei alapján) az egész Várnegyedet felforgatták, hogy a miniszterelnök méltó helyen végezhesse a munkáját. Ez még a második kétharmados választás előtt történt, így volt némi rizikó a tervek kiszivárgásában (ahogy 2002-ben, úgy 2014-ben is rásüthette az ellenzék az urizálás bélyegét a magát általában egyszerű vidéki fickónak beállító miniszterelnökre), főleg, hogy egy sor, a Várban helyet kapó intézmény, köztük az Országos Széchényi Könyvtár sora is bizonytalanná vált az átszervezések miatt.

Mindez azonban nem zavarta igazán a 2014-ben második kétharmadát is behúzó Fidesz-KDNP-t, így az elmúlt években legfeljebb arról hallhattunk, hogy hogyan nőnek egyre a költségei a Karmelita kolostor felújításának, illetve időnként kicsit megcsúszott a beruházás (már több, mint egy éve kész kéne, hogy legyen), hogy aztán 2019. január elsejétől Orbán Viktor hivatalosan is beköltözhessen oda, ahová már lassan két évtizede vágyik…

És tegyük hozzá: az ellenzék urizálásról szóló szólamai nem voltak túlzóak, hiába próbálta a puritán jelzőt a létező legtöbbször elsütni az Origo az új irodával kapcsolatban, valójában azért elég fényűzőre sikeredett a kivitelezés.

„Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” – jelezte még 2014-ben L. Simon László, a Miniszterelnökség akkori parlamenti államtitkára.

Lássuk, mit jelent ez számokban: csak a miniszterelnöki iroda és az azt övező épület átalakítása 4 milliárd forintba került, a Miniszterelnökség költözése pedig 21 milliárd forintba fáj majd. A Várnegyed teljes átalakítása az óvatos becslések szerint 200 milliárd, de egyes, kevésbé optimista vélekedések szerint akár 1000 milliárd forint is lehet.

És hogy mennyire lett puritán a miniszterelnök új dolgozószobája? Kezdjük ott, hogy az épülethez hozzáépített, reprezentációs célokra kiváló erkélyt az UNESCO élből nem engedélyezte, ennek ellenére azért mégis csak sikerült rábiggyeszteni a homlokzatra. A Miniszterelnökség dekorációs céllal öt képet vásárolt az új irodába még 2017-ben, 282 millió forintért. De a szőnyegek például az Iparművészeti Múzeum török szőnyeggyűjteményéből lettek kölcsönözve – hogy mennyi, és milyen értéket képviselnek, azt nem tudjuk, de azért van abban valami elgondolkodtató, hogy a miniszterelnök és vendégei eztán olyan szőnyegeket tapodnak majd, amelyek elvileg vitrin mögé valók, és a köz számára megtekinthetőek lennének.

Ami biztos: bár mától vehetné birtokba a miniszterelnök új irodáját (korábban egyébként már posztolt képet az ominózus erkélyről), Orbán Viktor egyelőre elég messze van a Karmelita kolostortól, jelenleg ugyanis éppen a szélsőjobboldali, szegényellenes, homofób, nőgyűlölő (és így tovább) Jair Bolsonaro, frissen megválasztott brazil elnök beiktatásán vesz részt – innen kívánt boldog új évet Magyarországnak.