Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke összegezte az ÁSZ 2018-as munkáját. Az értékelésből kiderült:
„az Állami Számvevőszék 2018-ban is betöltötte az Alaptörvényben meghatározott közpénzügyi garantőr szerepét, ellenőrzéseivel, elemzéseivel és széleskörű tudásmegosztó tevékenységével hozzájárult a közpénzügyek fejlesztéséhez.”
Domokos László elnök évértékelésében rámutatott: az ÁSZ alapvető feladata az Országgyűlés által hozott törvények betartásának ellenőrzése, a jogállam védelme. Emlékeztetett arra is, hogy az ÁSZ 2018-ban összesen 323 jelentéssel és 17 elemzéssel „járult hozzá a közpénzügyek fejlesztéséhez”, vagyis csaknem minden napra jutott egy számvevőszéki jelentés vagy elemzés. Idén az elvégzett ellenőrzések mintegy 1000 közpénzfelhasználó szervezetet érintettek, a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása érdekében az ÁSZ több mint 2200 javaslatot fogalmazott meg.
És a fő következtetés:
„Az ÁSZ 2018-ban is hozzájárult az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységéhez, támogatta a jól irányított államot.”
Tegyük hozzá, az Állami Számvevőszék idén valóban rámutatott néhány rendszerszintű hibára. A legfontosabb ezek közül kétségkívül az egészségügyben tapasztalható anomáliák feltárása volt, az egészségügyi szolgáltatók hiányosságaitól a kórházak működésében tapasztalható anomáliákig (ún. korrupció), illetve a kórházi adósságállomány állandó növekedéséig (ezt Domokos konkrétan „ősbűnnek” nevezte). Vagyis az ÁSZ által végzett vizsgálatok közt valóban volt egy sor olyan, ami a közpénzügyek fejlesztésére irányult.
Csakhogy akadt néhány olyan ügy is, ami viszont már kevésbé fényes…
A 2018-as – választási! – év eleje például bizonyosan az Állami Számvevőszék munkájától volt hangos. Olyannyira, hogy már 2017 decemberétől sorozatban jöttek a hírek az ellenzéki pártokra kiszabott sokmilliós büntetésekről. És miközben az MSZP-től a Jobbikig csak úgy szórták a büntetéseket (az Együtt végül kénytelen volt lehúzni a rolót is, pedig többször is jelezték, hogy a büntetésükről szóló jelentéstervezetben szereplő indoklás megalapozatlan), addig a Fidesz és a KDNP a megadott vizsgálati sorrendben valahogy most is kimaradt a szórásból, legutóbb 2014-2015-ben került rájuk a sor.
Csakhogy 2014 január elsejével módosult a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény tiltott támogatásokra vonatkozó szabályozás, az azóta eltelt időben pedig nem került sor a kormánypártok működésének és gazdálkodásának vizsgálatára, így miközben az ellenzéki pártokat sorra hozta nehéz helyzetbe a választás előtt az Állami Számvevőszék soros vizsgálata, addig a Fidesz-KDNP ebben a ciklusban is kontroll nélkül rendelkezett a közpénzek felett. (Egyébként az ÁSZ tájékoztatása szerint „Magyarországon európai összevetésben is szigorú a politikai pártok gazdálkodásának ellenőrzése”.)
Vagy itt egy másik, talán szintén beszédes eset: idén fejezte be az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak 2016-os gazdálkodását vizsgáló eljárást, amely során összességében nem tártak fel rendszerszerű problémákat, és a nyilvántartásba vett vagyon is „megfelel a törvényi előírásoknak.” Ám a jelentés nem tért ki azokra a korábbi aggodalmakra, amelyek szerint az alapítványok, egyébként hihetetlenül kiterjedt, az ingatlangazdálkodástól a tanulmányi ösztöndíjakon át a könyvkiadásig, és terjesztésig nyújtózkodó tevékenységi köre szabálytalan szerződésekkel, és hirtelen százmilliókkal dráguló beruházással dolgozik. Ahogy arra sem, hogy az alapítványok tisztségviselői, vezetői között tavaly nyáron félmilliárd forintot osztottak szét éves prémiumként.
De beszédes eset volt az is, amikor az ÁSZ-nak pont akkor jutott eszébe ellenőrizni a hajléktalan embereket segítő civil szervezeteket, amikor életbe lépett a hajléktalanságot kriminalizáló törvény, amely az Alaptörvény hetedik módosításával megtiltja az „életvitelszerű közterületen tartózkodást”. És bár a számvevőszék akkor a Népszava kérdésére azzal érvelt, hogy ez egy előre meghatározott féléves ellenőrzési terv része, amit még júliusban hoztak nyilvánosságra, csakhogy a nyilvánosság számára elérhető tervben nem a hajléktalan embereket segítő szervezetek neve szerepelt, hanem a „nem állami humánszolgáltatók” köre, ami azért egy nagyságrendekkel bővebb kategória.
És nincs két hete, hogy kiderült: az ÁSZ nekiment a Párbeszédnek és a Momentumnak és kezdeményezte állami támogatásaik felfüggesztését, mivel állításuk szerint a két párt nem tudott elszámolni a 2018-as országgyűlési választási kampányuk költéseivel, és „elérhetetlenek.” Mind a Momentum, mind a Párbeszéd jelezte, hogy elérhetetlenek bizonyosan nem voltak: előbbi párt elnöke, Fekete-Győr András közölte, hogy ők több ízben is próbálták felvenni a kapcsolatot az ellenőrző szervezettel, míg a Párbeszéd pártigazgatója, Kocsis-Cake Olivio szerint pártja már megküldte teljes elszámolását a számvevőszéknek, és az állami szerv egyedül a régi székhelyen való elérhetetlenség alapján állapított meg szabálytalan kampánypénz-költést.
Azért remélik, hogy az ÁSZ „valódi ellenőrzést” is fog majd végezni a Párbeszédnél.
Ami pedig külön érdekes volt, hogy miközben a kormány épp a Magyar Tudományos Akadémia felőrlésének fogott neki, valahogy Domokos László, az ÁSZ elnöke is beszállt a harcba, és az Echo TV műsorában aggódott – no, nem a hazai tudományos élet veszélyeztetése miatt, hanem mert közpénzről van szó. Hogy az Állami Számvevőszék elnöke miért tartotta fontosnak, hogy a hazai tudományos élet fellegvárával kapcsolatban felszólaljon az adófizetők pénzének megóvása érdekében, az azóta sem derült ki.
