Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gyerekek élete kerül kényszerpályára, a kormány szerint mégsincs baj a tankötelezettség korhatárával

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatcsomagára reagálva írásbeli kérdésében a tankötelezettség felső korhatárának (vissza)módosítását firtatta. Válaszában Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált, hogy ennek az egy elemnek a változtatása önmagában nem oldaná meg a lemorzsolódást és a munkaerőhiányra sem adna választ, közölte az Eduline.

Ezzel összhangban Hoffmann Rózsa, a keretszám-botrányról is elhíresült volt oktatási államtitkár az ATV Egyenes Beszéd című műsorában néhány nappal ezelőtt „magánemberi” minőségében azzal érvelt, hogy sok más országban is alacsonyabb 18 évnél a felső határ, és nem mutatható ki összefüggés a lemorzsolódás és a tankötelezettség időtartama között – írja a 24.hu.

Csakhogy ez ebben a formában azért nem teljesen igaz.

Mi is írtunk arról a tendenciáról korábban, hogy az elmúlt években drasztikus mértékben szorulnak ki a romák az oktatásból, melynek eredményeképpen a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben is hatalmas hátrányban vannak. A KSH adatai szerint a roma fiatalok iskolaelhagyási aránya 57 százalékról 63 százalékra nőtt.

Azt egyébként fontos jelezni: az Európai Unió célja az, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkentse a korai iskolaelhagyók arányát. És míg az uniós átlag már szinte a célnál jár, addig Magyarországon a helyzet koránt sem ad okot derűre: a korai iskolaelhagyásra vonatkozó adatok nálunk az elmúlt 11 évben nem nagyon változnak, a 18-24 évesek 12,5 százaléka esett ki az oktatásból 8 általánossal.

Mindez pedig jól láthatóan azt mutatja: elsősorban a roma tanulókat érinti a tankötelezettségi korhatár lecsökkentése – vagyis jellemzően azok a hátrányos helyzetű gyerekek kerülnek még nehezebb helyzetbe, akiknek pont hogy segítségre lenne szükségük.

És hogy lássuk, mekkora a tétje ennek a folyamatnak: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Education at Glance 2018 című kötetéből kiderül, hogy Magyarország Európában a toplista élén végez, ha arról van szó, mekkora a különbség a diplomások és az érettségivel rendelkezők között – képzelhetjük, hogy milyen pálya vár ezek után azokra, akik még az érettségiig sem jutnak el…

Vagyis a társadalmi egyenlőtlenségek növeléséből jelenleg az oktatási rendszer is aktívan kiveszi a részét – mondjon erről bármit az egykor volt oktatási államtitkár vagy a Pénzügyminisztérium.

Olvass tovább!