Egy hete, mikor az Országgyűlés éjszakába nyúlóan tárgyalta volna a rabszolgatörvény tervezetét, mellyel a kormány teljesen kiszolgáltatná a munkásokat a tőkének, olyan túlóraszabályozást és elszámolási rendszert alkotva mely kizárólag a munkáltatók érdekeit szolgálja, az ülést levezető Lezsák Sándor ellehetetlenítette a parlamenti vitát.

Erre válaszképp Szél Bernadett, jelenleg független országgyűlési képviselő beadványt nyújtott be, melyhez csatlakozott öt parlamenti ellenzéki párt képviselője:

• Vadai Ágnes a Demokratikus Koalícióból,
• Staudt Gábor a Jobbikból,
• Harangozó Tamás a Magyar Szocialista Párt színeiben,
• Demeter Márta a Lehet Más a Politikától, valamint
• Szabó Tímea a Párbeszédből.

Ahogy közleményükben írják,

„[a]z ellenzék éppen egy hete akarta a parlamentben hosszasan számonkérni a Fideszt a rabszolgatörvény miatt, amikor Lezsák Sándor, a fideszes levezető elnök a javaslat általános vitáján kikapcsolta az ellenzéki képviselők mikrofonjait, megvonta a szót, majd lezárta az ülést.”

A beadvány aláírói Vejkey Imrétől, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnökétől azt követelik,

„a Bizottság mondja ki: a rabszolgatörvény általános vitája nem zárult le, azt a következő ülésen folytatni kell, de már az ellenzéki képviselőket jogsértően elhallgattató Lezsák Sándor nélkül.”

A képviselők emlékeztetnek, mindannyian

„a magyar nép döntése jogán van ott a parlamentben, aki minket el akar hallgattatni, az a magyar népet akarja elhallgattatni.”

A rabszolgatörvény vitáját a Fidesz részéről egyébként teljes érdektelenség kísérte, arra se méltatták a magyar népet és az ellenzéket hogy érdemi vitát folytassanak az parlamentben a magyar nép széles tömegeit érintő törvénymódosításról.

Az ülést levezető Lezsák bekapcsolva hagyott mikrofonjának hála azonban a szünetben

tanúi lehettünk a parlamenti ülés levezetése kormánypárti értelmezésének, mikor megbeszélte segédjével, hogyan fogja törvénytelenül az ellenzékbe fojtani a szót és lezárni a vitát,

később pedig újságírói kérdésre nem mondta el, miért tett így.

Az ellenzéki képviselők még múlt héten rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményeztek az ügy kivizsgálása érdekében, valamint bejelentették hogy amennyiben az nem vezet eredményre, akár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig is hajlandóak elvinni az ügyet.

A szakszervezeteknek sem adtak szót

Szépen rímel az elhallgattatásra, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság mai ülésén, melyen a rabszolgatörvény részleteit tárgyalták, a kormánypárti képviselők nem engedték felszólalni a szakszervezeteket – értesült a Népszava.

Habár ellenzéki képviselők támogatták volna a szakszervezetek véleményének a meghallgatását, a kormánypárti képviselők, többek között Szatmáry Kristóf, a módosító tervezet egyik benyújtója nem voltak kíváncsiak a tervezett új szabályozás által hátrányosan érintett munkásság képviselőire, arra hivatkozva hogy már többször tárgyaltak, és meghallgatták a véleményüket.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik politikusa hívta fel rá a figyelmet, hogy

„nem éppen az egyeztetések sikerességét bizonyítja, hogy a szakszervezetek december 8-ára tüntetést hirdettek a javaslat miatt”

– melyhez már most rengeteg szervezet csatlakozott.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) elnökének a maga mellé ültetésével oldotta fel a helyzetet, és a szakszervezeti vezető szavait tolmácsolva elmondta,

„a képviselő urak minden bizonnyal nem voltak még gyárban, nem tudják, hogy az évi 400 óra túlmunka az 2,5 hónapnyi túlmunkát jelent, így ezzel 6 napos munkahetet vezet be a kormány. Nagy tisztelettel köszönjük, hogy 2 kézzel szavazzák meg ezt a javaslatot.”

Tordai/Székely elmondták továbbá a javaslatról,

„[e]z a cafeteria megadóztatása mellett a magyar munkavállalókat a legnagyobb mértékben sújtó törvénytervezet az elmúlt tíz évben. Ha visszamennek a saját választókörzetükbe, kérdezzék meg választóikat, egyetértenek-e a javaslattal. A magyar munkavállalók termelik meg azt a GDP-t, amit az ország szétoszt, most mégis több mint 4 millió munkavállalóval tolnak ki, és bevezetnek egy rabszolgatörvényt. Erre senki nem adott felhatalmazást, december 8-án ennek egy komoly tüntetéssel adunk majd hangot.”

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó szégyenletesnek nevezte a törvényjavaslatot, valamint jelezte, Áder János köztársasági elnökhöz fog fordulni, hogy a munkások érdekeit szem előtt tartva ne írja alá a törvényt.

A bizottság végül – a fideszes túlsúlynak hála, nem túl meglepő módon – természetesen elfogadta a javaslatot.

via Népszava