Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mit jelentene a hadiállapot bevezetése Ukrajnában?

Ez a cikk több mint 5 éves.

Vasárnap éjjel Oroszország tüzet nyitott az ukrán haditengerészet három hajójára a Kercsi-szorosnál, miután azok át akartak haladni az Azovi-tenger felé Mariupolba. Az ukránok állítják, hogy a hajók a nemzetközi előírások szerint előre bejelentették útjukat, az oroszok szerint viszont illegálisan próbáltak meg orosz felségterületre behatolni, amit nyílt provokációnak minősítettek. Az ukrán hajók útját az orosz határőrizet elállta, majd tüzet is nyitott rájuk. Az ukrán haditengerészet állítása szerint hat matrózuk megsérült, az oroszok szerint csak három. A hajók jelenleg is az orosz különleges egységek őrizetében vannak.

Az esetet követően Petro Porosenko ukrán elnök rendkívüli tanácskozásra hívta össze a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot.

A testület elnöke, Olekszandr Turcsinov 60 napos hadiállapot bevezetését javasolta, ezt Porosenko is támogatta. A hadiállapot tényleges bevezetéséről a hétfői nap folyamán fog dönteni az ukrán parlament, a Verhovna Rada.

A hadiállapot idején az ország vezetését a katonaság veszi át, aminek a végrehajtó hatóságokkal és a helyi önkormányzati szervekkel együtt kell kidolgoznia a kormányzás módját. A hadiállapot bejelentését követően rendkívüli sorozás lép életbe, bár Porosenko a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülése kezdetén kijelentette, hogy nem terveznek azonnali mobilizációt. Ugyanakkor viszont a regisztrált állampolgárok a hadiállapot fennállása alatt nem változtathatnak lakcímet, csupán a katonai vezetés beleegyezésével.

További fontos következménye lenne a hadiállapot bevezetésének, hogy a márciusi elnökválasztást valószínűleg elhalasztanák. A választás 2019. március 31-re van kitűzve, tehát ha a napokban tényleg bejelentenék a 60 napos hadiállapotot, akkor annak márciusra bőven vége lenne, de a kampányidőszakba belenyúlna – tehát vagy kampányolás nélkül kerülne sor az elnökválasztásra, vagy elhalasztanák magát a választást.

A gyülekezési jogot felfüggesztik a hadiállapot idején, tilos sztrájkolni, tüntetni, bármilyen tömeges akciót szervezni. A katonai vezetés korlátozhatja a szabad mozgást, kijárási tilalmat vezethet be. Továbbá kötelezővé teheti a „társadalmilag hasznos munka” végzését az állampolgárok számára, és átveheti az irányítást a sajtó fölött.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hirdetett hétfőre, hogy megtárgyalja a konfliktus következményeit, Kijevben pedig tüntetők gyülekeztek az orosz nagykövetség előtt, ahol egy autót is felgyújtottak. Az ukrán katonaság teljes hadikészültségbe állt.

(Ukrainszkaja Pravda, BBC)