Bő egy hónappal ezelőtt, október 15-én lépett életbe a szabálysértési törvény alkotmánymódosítással aládúcolt rendelkezése, amely országosan betiltotta a közterületek életvitelszerű használatát, és lehetővé tette, hogy szabálysértési eljárás alá vonják a hajléktalan embereket. Szél Bernadett most kikérte a belügyminisztériumtól az elmúlt egy hónapra vonatkozó statisztikákat, amelyekből kiderül,

ezidáig kilenc hajléktalan ember ellen indult szabálysértési eljárás életvitelszerű közterületi tartózkodás miatt.

A főváros mellett Gödöllőn, Kaposváron, Nyíregyházán, Pécsen és Székesfehérváron indultak hasonló eljárások.

A közzétett adatokból az is kiderül, hogy országosan összesen 235 esetben történt rendőri figyelmeztetés. A listát itt is Budapest vezeti, mögötte Debrecen, Székesfehérvár, Szeged és Pécs áll.

Szél Bernadett a kormányzat azon állítását is cáfolja, mely szerint a hajléktalanellátó rendszer képes menedéket adni a közterekről kitiltott hajléktalan emberek számára:

„Időközben az is kiderült, hogy hiába hazudik „sikert” az embertelen emberminisztérium, erről szó sincs: 931-gyel több férőhelyet vettek csak igénybe országosan okt. 15-e óta, miközben tudjuk, hogy Magyarországon 4 ezer hajléktalan ember éjszakázik közterületen.”

Az LMP egykori társelnöke emlékeztet: a büntetőjog nem alkalmas eszköz a lakhatási nehézségek megoldására. Ahelyett, hogy a hiánytalan intézményrendszerbe irányítaná a hajléktalan embereket, a szabálysértési törvény inkább a külterületekre üldözi őket, ahol kikerülnek a szociális munkások és hajléktalansegítők látóköréből, és így gyakorlatilag a szokásosabbnál is veszélyesebb élethelyzetbe kényszeríti őket.

Ezt támasztja alá az is, hogy a viszonylag enyhe ősz ellenére szeptember óta 13 ember szenvedett fagyhalált, közülük öten a szabad ég alatt.

Hajléktalan emberek és az őket segítő civilek többször kérték a kegyetlen és ésszerűtlen kriminalizáció visszavonását, ám ezek a kérések rendre süket fülekre találnak. A kormánypárti kétharmad még arra sem volt hajlandó, hogy megszavazza egy parlamenti különbizottság létrehozását, amely megoldási javaslatokat dolgozna ki mind a hajléktalan emberek, mind pedig a kilakoltatás előtt állók – köztük sok devizahiteles – problémáira. A kormányzat eddigi egyetlen érdemi javaslata az volt, hogy speciális közmunkaprogramba terelné a hajléktalan embereket, ám erről már bebizonyosodott jó ideje, hogy amúgy sem megfelelő eszköz a szegénységből való kilábalásra.

Az október 15-i hatálybalépés után közvetlenül indult egyébként a legtöbb szabálysértési eljárás a hajléktalan emberek ellen, ám mióta a kaposvári bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a jogszabály alkotmányellenességét, a folyamat megtorpanni látszik. Az október végén benyújtott bírói indítvány elbírálására legfeljebb 90 napja van a taláros testületnek, így feltehetően csak az újévben számíthatunk már fejleményekre ebben az ügyben.