Október 15-én lépett életbe az a törvény, amely lényegében kiszorította a hajléktalan embereket az utcákról, aluljárókból a közterületen életvitelszerű tartózkodás tiltásával. Az embertelen szabályozásról, annak lehetséges következményeiről a Mércén többször is írtunk (például itt, itt és itt).
Ma délelőtt a Bakáts téri templom mellett érintettek számoltak be arról, hogy hogyan érinti őket az új szabályozás.
A sajtótájékoztató kezdetén a Magyar Szociális Fórum alapítója, Simó Endre elmondta: idén szeptember óta 13-an vesztették életüket kihűlés miatt, nyolcan saját, fűtetlen otthonukban és öt hajléktalan ember.
Simó Endre ezt az adatot tovább árnyalta azzal, hogy elmondta: adataik szerint az október közepén életbe lépett törvény óta hatan haltak meg a hideg miatt, közülük mindössze egy ember hunyt el saját fűtetlen otthonában, míg öten az utcán vesztették életüket.
Simó Endre arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az MSZF hosszú ideje közli a fagyhalál áldozatairól szóló statisztikáit, azonban a KSH, illetve a kormány évek óta nem árulja el, hogy hivatalosan hányan hűlnek ki a téli időszakban (erről is írtunk már korábban). Az MSZF adatai szerint csak a tavalyi télen több mint 200 magyar állampolgár halt meg a hideg miatt.
A Magyar Szociális Fórum alapítója hozzátette: úgy tudják, hogy november elseje óta a rendőrség „nem molesztálja” a hajléktalan embereket, mert „parancsot kapott arra, hogy hagyja őket békén”, ezért az elmúlt napokban a város nagyobb aluljáróiban, csomópontjain ismét megjelentek az utcán élők.
Simó Endre a Mérce kérdésére elmondta: úgy tudják, a bíróságok épp arra várnak, hogy az Alkotmánybíróság normakontroll eljárást folytasson, vagyis hogy kiderüljön, a hajléktalanságot kriminalizáló törvény nem sérti-e az Alaptörvényt. És mindaddig, amíg ez ki nem derül, „olyan jogi helyzet állt elő, amelyben a belügy leállította az intézkedéseket. Pillanatnyilag a törvényt nem hajtják végre, csak szélsőséges esetben, amikor valakinek az élete van veszélyben” – mondta el Simó Endre.
Udvardi Gábor hajléktalan nyugdíjas elmesélte, hogy azért él az utcán, mert nyugdíjából nem tudja fizetni a piaci alapon kiadott albérleteket, épp ezért arról is beszélt, hogy szociális bérlakás-programra lenne szükség, hogy ne kerüljenek utcára emberek.
Parragh Ádám hajléktalan író, költő, műfordító főként arról beszélt, hogy a sajtóban megjelenő hírek alapján nagyon nehéz pontos képet kapni arról, hogy a hajléktalan emberek hogyan élnek, milyen nehézségekkel küszködnek, milyen nehezen jutnak például bármilyen ellátáshoz. Elmondása szerint vannak „jó példák és jó embereket”, de ahhoz, hogy valaki az utcán boldogulni tudjon, ismernie kell a kiskapukat.
A szintén az utcán élő Szepesi Tibor pedig arról beszélt, hogy miközben a kormány igyekszik eltüntetni a hajléktalanokat, „gyakorlatilag egyre többen olyan körülmények között, olyan szegénységben élnek, hogy könnyen ott találhatják magukat, ahol mi.”
Elmondása szerint a hajléktalan szállókra sokszor nehéz bejutni, sokat kell várakozni, és sokak számára még ez a lehetőség is nehezen elérhető, mert valamilyen indokkal kiszorulnak az ellátásból. Szepesi Tibor többször is elmondta:
„A hajléktalanságot el lehet fedni, de így megszüntetni nem lehet.”
A Magyar Szociális Fórum alapítója végül kifejtette: a hajléktalanság kriminalizációja nem megoldás, sokkal komplexebb, az emberek helyzetén segítő intézkedésekre lenne szükség.
Mindehhez kiegészítő hír: a hvg.hu birtokába került egy kormányzati előterjesztés, ami még tovább súlyosbíthatja a helyzetet. A dokumentum szerint ugyanis Budapest legnagyobb közlekedési csomópontjaiban éjszakára fizikailag is lezárnák az aluljárókat az utolsó metró után.
Az előterjesztést az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) készítette, a belügyminiszter és egy sor más szervezet bevonásával. A terv szerint az aluljárók lezárásának köszönhetően azoknak, akik ebben az időszakban akarnak átkelni gyalogosan ezeken a csomópontokon, a felszínen kell majd közlekedniük, az elképzelést pedig azzal indokolják, hogy így egyaránt biztosítható „a közbiztonság, a köztisztaság, az állagmegóvás”, illetve a „jogellenes életvitelszerű közterületen tartózkodás megszüntetése”.
Vagyis az aluljárók állagmegóvása írja felül emberek életét.
Mindez pedig most, a tél közeledtével azért különösen kegyetlen eljárás, hiszen a hideg beköszöntével az utcán élő emberek még kiszolgáltatottabbá, sérülékenyebbé válnak. A kihűlés évről évre rengeteg polgártársunk életét követeli, közülük rengetegen az utcán fagynak meg. Ha azt a lehetőséget is elveszik tőlük, hogy legalább a kevésbé huzatos és valamivel melegebb aluljárókba húzódjanak, azzal lényegében halálra ítélik őket, egyetlen tollvonással.
FRISSÍTÉS – 14.58
Tarlós István az Indexnek azt nyilatkozta:
„Én kértem, hogy vizsgálják meg a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét és következményeit.”
A főpolgármester jelezte, hogy az előterjesztést a kormány nélküle nem tárgyalhatja, mivel az fővárosi érintettségű, ráadásul a Fővárosi Közgyűlésnek is határoznia kell róla. Hogy mikor és hogyan érdemes az ügyben lépni, azon Tarlós még gondolkodik, mert „amikor mínusz van, az speciális helyzet.”
Közvetítésünk a sajtótájékoztatóról itt megnézhető:
