Üresek voltak a fideszes padsorok a közigazgatási bíróságokról szóló parlamenti vitán

Az Országgyűlés ma tartotta az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításáról szóló javaslatok általános vitáját. Mint ismeretes, a kormány a jelenleg a rendes bírói struktúrákon belül működő közigazgatási bíróságokat különálló rendszerbe szervezné ki, amelynek irányításával nem az Országos Bírói Hivatal, hanem az igazságügyi miniszter lesz felruházva.

Ezek a bíróságok dönthetnének majd a kormányzatot érzékenyen érintő ügyekben, mint amilyen a választási és gyülekezési joggal, a közérdekű adatok igénylésével vagy épp a közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyek.

Ahogy már többször is megírtuk, a döntésnek messzemenő hatásai lehetnek a magyar jogalkalmazásra, a különböző törvények betartatására, így az idei év talán legjelentősebb intézkedéséről van szó.

Az ügy súlya azonban látszólag nem hatotta meg túlzottan a kormánypárti képviselőket. Ahogy a Szél Bernadett által a Facebookra feltöltött fotó is tanúskodik, a kormánypárti padsorok szinte teljesen üresek voltak a vita során.

Trócsányi: Magyarország érdekét szolgálja a közigazgatási bíróságokról szóló javaslat

Első felszólalóként az igazságügyi tárcavezető, Trócsányi László előterjesztői minőségében ismertette álláspontját. Elmondása szerint az elfogadásra váró intézkedés Magyarország jogtörténetének kiemelkedő eseménye, egyben a rendszerváltás adósságának törvényi szintű rendezése is az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése.

A miniszter a 2020. január 1-jétől működő bíróságokról közölte, a közigazgatási bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval; mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átvesznek az új bíróságokra.

Trócsányi László közölte, a miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

Kitért arra, hogy a miniszter személyi kérdésekben rendkívül korlátozottan dönthet, minden döntése nyilvánosság előtt zajlik.

Úgy összegzett, a közigazgatási bíróságok önálló igazgatásának modellje a bírói függetlenség és a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartásával olyan megoldásra törekszik, amellyel a miniszter a jelenlegi eszközeihez viszonyítva nagyobb mértékben tud a parlamentben felelősséget vállalni a közigazgatási bíróságok igazgatásáért.

A Fidesz és a KDNP felszólalói lényegében csak visszhangozták Trócsányi szavait.

Jobbik: számos ponton aggályos a javaslat

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka aggályait fogalmazta meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, mert szerinte az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatja, hogy a bírósági rendszerben meglévő kiskapukat a kormány és az OBH elnöke kihasználta, ezért ebben a törvényjavaslatban is azt keresik, hogy, melyek azok a rendelkezések, amelyekkel a kabinet visszaélhet, illetve, hogy lesz-e olyan erő, hatalom, amely ezt ellenőrizheti.

Nem ért egyet a javaslat indoklásában szereplő kitétellel, miszerint a miniszter politikai felelősséget vállal a bíróságok jó működése felett, mert szerinte ez beavatkozást is jelent a bíráskodásba. Úgy vélte: Magyarországon a közérdek egyre inkább a „ner” érdeke felé tolódik el, ezért nem helyes, hogy a jogszabály szerint a közigazgatási bírák munkájuk során „nem tévesztik szem elől a közérdeket”.

Bírálta azt is, hogy a bírói tanácsok önigazgatásában a kinevezési jogok esetében kontrollmechanizmus lép életbe, mintha gyámság alá helyeznék őket. Nem értett egyet azzal, hogy a javaslat szerint úgy lehet valaki közigazgatási törvényszéki elnök, hogy soha nem volt bíró, hanem egy kormányhivatalnál jogi előadóként dolgozott 5 évet.

Kritikával illette azt is, hogy a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság eltérő döntése esetén, egy szuperjogegységi eljárást fognak indítani. Úgy vélte: a kormányoldalnak a jelenlegi gyakorlattal csak az a baja, hogy születhetnek olyan ítéletek, amelyek a NER ellen hatnak, most viszont lesz egy olyan másik bíróság, amelynek vezetője végrehajtja a politikai utasításokat, de végső soron a miniszter is be tud majd avatkozni, és a közigazgatási bíróság elnökén is túl tud lépni.

Staudt Gábor azt valószínűsítette, hogy Patyi András lesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke és ezzel kapcsolatban megjegyezte: el lehet képzelni, hogy mennyire lesz független az a közigazgatási bíróság, amelynek leendő elnöke elnézést kért a miniszterelnöktől azért, mert a jogszabályokat betartotta.

MSZP: teljesen átpolitizálja a javaslat a bírósági szervezetrendszert

Varga László (MSZP) azt mondta: az lesz bíró az új rendszerben, akit az igazságügyi miniszter akar, mégpedig addig, ameddig akarja. Szerinte ebből az következhet, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter nagyon erősen befolyásolhatja az egyes ügyekben a döntéseket, ráadásul a tárcavezető szinte szabadon határozhat a közigazgatási bírósági költségvetésről is.

A bírósági szervezetrendszert teljesen átpolitizálja a javaslat – jelentette ki, hozzátéve: a politikai akarat érvényesítése iránti igény a személyi kérdésekben a legerősebb. Ugyanis a személyi ügyekért egy olyan kilenc tagú grémium felelhet – magyarázta -, amelynek négy nem bíró tagja lehet, ami alapjaiban áshatja alá a tisztességes eljárás követelményét.

Ugyanakkor a legnagyobb veszélyt a jogállamiságra a bírói kinevezéssel kapcsolatos miniszteri jogok jelentik – mondta a szocialista képviselő, úgy értékelve, hogy a miniszteri hatalom kiterjed az összes közigazgatási bíróra.

A bírói függetlenségének, a bírák törvényhez kötöttségének és a jogállamiságnak az elve is sérül az előterjesztéssel, a közigazgatási bírák inkább a politikának, nem pedig a jognak lesznek alárendelve – jelentette ki.

Varga László összegzése szerint a kormányoldalnak fontos, hogy a kényes ügyeket – például a gyülekezési, közbeszerzési kérdéseket – kezelni tudja, ezért kerülnek ezek a közigazgatási bíróságokhoz.

DK: ki akarják vonni a kínos ügyeket a független bíráskodás hatálya alól

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy az állam számára fontos, kínos ügyeket kivonja a független bíráskodás hatálya alól, és egy „pártbíróság” hatáskörébe utalja őket.

Úgy fogalmazott: ez a javaslat védtelenné teszi a polgárt az állammal szemben, kiszolgáltatottá teszi a jogot a politikával szemben.

Véleménye szerint csupa olyan ügyek kerülnek a közigazgatási bírósági rendszerhez – például választási, gyülekezési jogi, valamint közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyek -, amelyekben az elmúlt években „a jog megfékezte a Fideszt”.

Az előterjesztést elfogadhatatlannak, jogsértőnek nevezte a DK-s politikus, az szerinte kizárólag a kormány érdekét szolgálja, ráadásul minden érdemi kérdésben az igazságügyi miniszter dönthet majd.

Kifogásolta továbbá, hogy „bárkivel fel lehet tölteni ezt a bíróságot, aki az államigazgatásból jön”.

LMP: a magyar jogtörténet sötét időszakát jelentheti a változtatás

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, a kormány a „túlhatalmának” további erősítését akarja elérni a törvényjavaslattal.

A magyar jogtörténet sötét időszakát jelenti a változtatás, ha a jelenlegi formájában megvalósul – fogalmazott.

A közigazgatási bíráskodásnak valóban volt történeti előzménye, és úgy valóban indokolt lenne bevezetni, ha a deklarált célokat szolgálná. Ám olyan formában nem lehet visszaállítani, mint az az előterjesztésben szerepel, így ugyanis a kormányzati befolyásolás növelésére és a bírósági függetlenség csorbítására alkalmas – mondta az LMP-s képviselő.

Aggodalmát fejezte ki a tervezett miniszteri igazgatási gyakorlat miatt, valamint amiatt is, hogy szerinte nincsenek garanciális elemek az indítványban. Problémának nevezte továbbá a regionális leosztást.

Összegzése szerint a kezdeményezés nem lenne elvetendő, de a javaslat ebben a formájában nem támogatható.

Párbeszéd: végleg győzedelmeskedhet a lopakodó puccs

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy értékelt, a törvényjavaslat semmi másról nem szól, mint egy Fidesz-bíróság felállításáról.

A kormány nem tudta megindokolni, miért van szükség önálló közigazgatási bíróságokra – mondta. Az ellenzéki politikus politikai bosszút lát a bíróságok felállítása mögött részben a Kúria áprilisi választási döntései, részben az elszámoltatás nyomás született felmentő ítéletek miatt.

Véleménye szerint az új bíróságokat a kormányhoz lojális kormánytisztviselőkkel töltik majd fel, akik olyan politikailag érzékeny és kényes ügyekben járnak majd el, mint a médiával, a választással, a közbeszerzéssel vagy a gyülekezéssel összefüggők. Bírálta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter egy személyben fog dönteni a kinevezésekről.

Hangsúlyozta, a jelenlegi közigazgatási bíráskodással nincs probléma, a Párbeszéd pedig nem fogja hagyni sem a politikai bosszút, sem a közbeszerzések további lenyúlását.

Szabó Tímea szerint ha a törvényjavaslatot elfogadják, a magyar jogállammal szembeni „lopakodó puccs” végleg győzedelmeskedni fog. Azt javasolta, vonják vissza az előterjesztést, vagy legalább várják meg a Velencei Bizottság véleményét.

Szél Bernadett: jöhetnek a Fideszhez lojális bírók

Szél Bernadett (független) szerint a kormány újabb vörös vonalat léphet át és teszteli az országot, meddig mehet el. Értékelése szerint a javaslat az igazságszolgáltatás Fidesznek történő átengedéséről szól. A közigazgatás kiterjed például a választásokra, az adóhatósági eljárásokra, a gyülekezési jog gyakorlására, a civilek külföldi támogatására, a közbeszerzésekre, a közérdekű adatkérésekre – sorolta.

Hozzátette: eddig az ellenzéki politikusok a bíróságokon tudtak dolgokat intézni, szerződéseket kiperelni és így tájékoztatni a közvéleményt.

Ezzel, amit át akarnak verni az országon, megérkezünk az erdogani Törökország és a putyini Oroszország szintjére – fogalmazott.

Szél Bernadett szerint most majd jöhetnek a Fideszhez lojális bírók, illetve jöhet „a legjobb káder”, Patyi András is a Közigazgatási Felsőbíróság élére.

(Mérce / MTI)

Kiemelt kép: Facebook / Szél Bernadett
Olvass tovább!