Az ügyvédek a hajléktalanság kriminalizálása ellen indított petíciójához csatlakoztak a pedagógusok és a pszichológusok is, mivel szerintük a
hajléktalanság áldozatául esők nem bűnözők, a szegénység és a nélkülözés nem bűncselekmény.”
Hasonló petíciót indítottak már a „kortárs írók, művészek, a szellemi élet képviselői és hozzájuk csatlakozó magyar állampolgárok”, keresztények, és társadalomtudósok is. Az ügyvédek petíciója, amit már számos bíró is aláírt és amely a bojkott lehetőségét is belengette, amennyiben a bíróság nem függeszti fel a hajléktalan emberek ellen indított eljárásokat, már közel 3000 aláírónál jár, a kortárs írók és művészeké pedig 4000 aláíró fölött. Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook csoport tagjai petíció helyett nyílt levélben fejezték ki az új szabálysértési törvényel szemben érzett felháborodásukat.
Most a pszichológusok és a pedagógusok is kiálltak a hajléktalan emberek mellett,
a pszichológusok petícióját egy nap alatt közel ezren, egész pontosan 945-en írták alá.
Ahogy a petíciójában írják a szerzők, „a hajléktalanság egy olyan komplex társadalmi és egyéni krízisállapot, melynek megoldására a szabálysértési eljárás nem alkalmas.” Szerintük a törvény a problémát „mind az egyén, mind a társadalom szintjén” csak elmélyíteni tudja, „ellehetetlenítve a problémák megoldására tett kísérleteket, fokozva a hajléktalan emberek kritikus egészségi állapotából fakadó további kockázatokat, például az öngyilkosság elkövetésének veszélyét.”
A petíciót aláíró pszichológusok szerint az új törvény olyan társadalmi normát közöl, amely „a pszichológia tudományos kutatásai által alátámaszthatóan akadályát képezi az emberek közötti szolidaritás kialakulásának és fenntartásának, és magában rejti a hajléktalan emberek dehumanizációjának és a velük szembeni agresszív fellépésnek a veszélyét.”
A tanárok azzal egészítették ki a korábban elhangzott érveket a hajléktalanság kriminalizációjával szemben, hogy a törvény ellentétes normákat és értékeket közvetít a gyermekek és fiatalok felé, mint amiket pedagógusként közvetíteni igyekeznek.
„A nehéz sorsú emberek iránti szolidaritás olyan alapvető erkölcsi parancs, amely mindenfajta nevelési erőfeszítésnek központi eleme kell, hogy legyen. Hogyan neveljünk törvénytisztelő állampolgárokat, ha úgy gondoljuk, a szóban forgó törvénnyel jóérzésű ember nem érthet egyet?”
A pedagógusok és a pszichológusok is követelik a törvény visszavonását, és a hajléktalanság problémájának szakmailag megalapozott, humánus, segítő szándékú megoldását. Ennek kivitelezésében a petíciók aláírói szakmai tudásukat szolgálatba állítva készséggel közre is működnének.
