Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Inog a svéd modell a bevándorlásellenes Svéd Demokraták nyomása alatt

Patthelyzet alakult ki a svéd politikában, miután a szeptember 9-i svéd országgyűlési és regionális választások befejeztével nem tudni, hogy milyen összetételű lesz az új svéd kormány. A svéd parlamentbe (Riksdagen) jutás 4 százalékos küszöbét ismét nyolc párt ugrotta meg, a kormányzáshoz szükséges, 50 százalékos támogatottságot pedig sem a szociáldemokrata-bal-zöld (Rödgröna), sem a polgári-konzervatív (Alliansen) blokknak nem sikerült megszereznie.

A képletet tovább bonyolítja, hogy a két nagy blokk mellett, az utóbbi 12 évben üstökös szerű pályát befutó bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) csaknem 18 százalékos, közép-nagypárttá váltak, akik könnyen juthatnak kulcspozíciókhoz a következő kormányalakításkor. Konspirációból nincs hiány: az utóbbi hetekben szinte naponta jelennek meg újabbnál-újabb lehetséges forgatókönyvek az esetleges blokkokon túli koalíciók lehetőségéről, illetve arról, hogy mely politikai erők, milyen összetételben vezethetik Svédországot a következő négy évben.

Vajon hogy vélekednek minderről, és milyen összetételű kormánnyal egyeznének ki a svédek? Erről és Svédország jövőjéről kérdeztük a textil fellegvárának számító Borås városában a járókelőket. Helyi beszámoló.

Majd megoldják, úgysem fog semmi változni, a mi véleményünk úgysem számít” – legyint két gimnazista srác, amikor arról kérdezem őket, mi fog most történni. A jelenlegi helyzet nem egyszerű, mutat rá Toby, aki szerint villámgyorsan változhat Svédország politikai orientációja. A negyvenes éveiben járó művész nem túl bizakodó. Abban ő is egyetért, hogy majd valahogy lesz, csak épp úgy látja, hogy a választások legnagyobb nyertese minden kétséget kizáróan az SD, és vezetője, Jimmie Åkesson: „Túl nagy a befolyásuk, mára megkerülhetetlen, hogy kihagyják a koalíciós tárgyalásokból az SD-t.

Toby szerint megállapodás várható a 3 blokk között, ahol a két legerősebb, a Szociáldemokrata Párt (S) és a Mérsékelt Párt (M) valamilyen „titkos” egyezséget fog kötni a feltörekvő SD-vel a nyugodt kormányzás érdekében.

Nála valamelyest realisztikusabb képet fest le az a húszas évei derekán járó szociális munkás férfi, aki szerint nem kizárható, hogy az SD a Mérsékeltekkel és a Kereszténydemokratákkal (KD) lépne koalícióra a kormányzás érdekében. Egy ilyen összeborulás esetén ugyanakkor a Centrum Párt (C) egyedül és/vagy kiegészülve a Liberálisok (L) pártjával az SD kormányra kerülését megakadályozandó, inkább a szocdem-bal-zöld pártok által alkotott blokkal állna össze, ez esetben ez a formáció 54 százalékos többséget tudna magáénak, ami elegendő lenne a kormányalakításhoz.

Ez volna a legjobb megoldás Svédország számára!” – teszi hozzá Jonas, aki szerint az sem kizárható, hogy az az extrém helyzet, hogy Svédország új miniszterelnökét nem a ’18-as parlamenti választásokon 28 százalékot elérő S adná, hanem a valamivel 10 százalék alatt szereplő Centrum pártvezetője, Annie Lööf. Ehhez hasonló szituáció egyébként a hetvenes évek végén állt elő legutoljára – mondja egy kávézóban dolgozó hölgy –, amikor a Centrum párt úgy adta Svédország miniszterelnökét, Thorbjörn Fälldint, hogy a pártja csupán a harmadik legerősebb erőnek számított ekkoriban a svéd parlamentben.

A helyi textilmúzeumba igyekvő Ida hasonlóan látja a helyzetet, mint Jonas. Véleménye szerint csak idő kérdése, amíg a Mérsékeltek vezetője, Ulf Kristersson, alkut köt Jimmie Åkessonnal, és megpróbálja átvinni az akaratát az Alliansen blokk pártjain, hogy elfogadják a jobbközép-SD koalíciós kormányt. Ebben az esetben a kék blokk legtámogatottabb pártja, vagyis a Mérsékelt Párt adhatná Svédország új miniszterelnökét, Ulf Kristersson személyében, aki azonban sokak számára nem volna elitbéli státusza miatt elfogadható miniszterelnök, és helyette egy olyan jelöltet (Annie Lööfét) látnák a miniszterelnöki bársonyszékben, aki jobban reprezentálja a svéd társadalmat.

A 17 éves Ida, aki magát baloldaliként definiálja, leginkább egy olyan kormánynak örülne, ahol továbbra is a baloldali pártok alakíthatnának kormányt, kiegészülve a – most még a jobboldali blokkhoz tartozó – liberálisokkal és a Centrum párttal.

Az abszolút protestszavazó, Lena szerint pedig kuriózum a jelenlegi helyzet, ahol akár 500 napig is eltarthat a politikai játszma a felek között. Az ápolóként dolgozó Lena és Margaret egyaránt a párbeszéd hívei, mindketten úgy gondolják, hogy a vörös és a kék blokk pártjainak úgy kellene kompromisszumra lépniük egymással, hogy mindeközben a szélsőséges SD-t kizárják a koalíciós tárgyalásokból.

A 18 évig Angliában élő és a Brexit miatt nemrég Svédországba hazaköltöző Sofia szerint „óriási és visszafordíthatatlan a káosz a svéd belpolitikában, aminek ékes bizonyítéka, hogy az SD túl nagy befolyást szerzett”. Véleménye szerint az SD politikája teljesen vállalhatatlan a legtöbb svéd számára, csupán az M és a KD politikusainak kis hányada tudja elfogadni őket. Amikor arról kérdezem Sofiát, hogy mégis hogyan állhatott elő, hogy az SD több, mint 300 ezer új szavazót szerzett az utóbbi 4 év során, azt válaszolta, hogy az SD támogatóinak nagy része protestszavazó, akik azért fordultak el az előző pártjaiktól, mert nincs valós válaszuk az utóbbi 4 évben Svédországba érkező menekültek integrációját illetően.

„Az SD előretörése hatalmas pofon a svéd társadalomnak és pártjainak, ideje szembenézni a következményekkel!”

Úgy véli, a jelenlegi helyzetet csak az új választások kiírása oldhatná meg, ami remek lehetőség volna arra a bal és a jobb blokk pártjai számára, hogy újra bebizonyítsák, az a világ, amit az SD lefestett a kampányában, nem az a Svédország, amit a svédek felépítettek az utóbbi évtizedek során.

Borås városának lakossága mindig is befogadó volt az anyaországukat elhagyni kényszerülő emberekkel szemben, nem csoda hát, hogy a városban igen jelentős albán, koszovói, finn, afgán vagy épp szomáliai kisebbség él.  „Ők majd mind megválthatják a hazafelé szóló repülőjegyüket” – teszi hozzá egy aggódó egyetemista, aki arról mesél, hogy milyen világ várhat Svédországra, ha az SD, illetve a tőle még jobbra lévő erők, így például az Alternativ För Sverige (AFS) a hatalom közelébe kerülne.

Egyenesen rémisztő a mostani helyzet, mi 60 éve ahhoz szoktunk hozzá, hogy a választások másnapján tudjuk ki fog kormányt alakítani. Most meg nem tudjuk, mi lesz holnap” – jegyzi meg a buszmegállóban álldogáló 33 éves Marie, aki bármilyen forgatókönyvvel kiegyezne, amiben nincs benne az SD.

Kívánsága, ha nem is teljes mértékben, de Borås városában már teljesült, a helyi pártok a napokban egyezségre jutottak az SD a Baloldali Párt (V) és az M kihagyásával, blokkokon túli koalíció született a helyben erős szocdemek, liberálisok, zöldek és a centralisták bevonásával – meséli büszkén az a 74 éves hölgy, aki épp a helyi szocdemek gyűlésére igyekszik. Az egyezség egyben azt is jelentette, hogy a szocdem-zöld-baloldali koalíciónak vége Borås önkormányzatában.

Brigitta és Eva is a blokkokon átívelő nagykoalíció híve. Mindketten bizakodóak a következő svéd kormány összetételét illetően, ahol reményeik szerint az SD-nek nem osztanak lapot. Brigitta szerint a nehezén már túl vannak, az SD előretörése elérte a maximumát, innentől már csak idő kérdése, hogy a demokratikus pártok hogyan szorítják ki Åkessonékat a tárgyalói pozíciókból.

Sarah Ali az interjú közben; fotó: Fényes Csongor

Nem látja ennyire fényesnek a jövőt az a helyi szocdem Sarah, aki lélekben már berendezkedett 4 év ellenzéki szerepre. A harmincas éveit taposó szomáliai származású nő szerint

egy hét múlva a jobboldali blokk két pártja (KD és az M) alkut köthet Jimmi Åkessonékkal, és közösen, vagy az SD külső támogatásával alakíthatnak kormányt. Åkesson a napokban egyébként belengette lemondását és a végleges kivonulását a svéd politikából, amennyiben kihagynák a buliból az SD-t.

A konzervatívok helyi fiatal reménységének számító Daniel szerint ugyanakkor a meccsnek még nincs vége, és igenis várhatóak még meglepetések a következő hetekben. Két perc sem telik el, máris felsorolt vagy hat lehetséges opciót arra, hogy hogyan, milyen összetételben, és kik alakíthatnak kormányt rövid időn belül Svédországban. Meggyőződése szerint az Alliansen négy pártjának csakis közösen kellene kormányozniuk, amihez viszont nincs meg a kellő többségük, ugyanakkor egy egészen merész forgatókönyvet is felvázolt: „Látok rá reális esélyt, hogy az Alliansen és a Szociáldemokraták együtt alakítsanak kormányt.

Szerinte az új kormányban egyik szélsőségesnek címkézett pártnak – így sem a V-nek, sem az SD- nek – nincs keresnivalója, de reális esély sincs rá, hogy ezek a formációk kulcspozíciókhoz jussanak a következő kormányban. Daniel, aki egyébként 13 éves kora óta aktív tagja a helyi Mérsékelt Pártnak, és jelenleg az ifjúsági tagozat és a ”nagypárt” közötti rekrutációt segíti, azt gondolja, hogy az új választások kiírásából pártja vajmi keveset profitálna, és annak esetleges megtartásában csak az SD és a V érdekeltek, akik – véleménye szerint – ennek megfelelően mindent el is követnek, hogy megakasszák a koalíciós tárgyalásokat a blokkok pártjai között.

Merőben új helyzet állna elő, ha a Liberális és a Centrum Párt politikusai esetleg egyezséget kötnének a baloldali blokk pártjaival, és közösen alakítanának kormányt. „Ennek komoly következményei lennének a jövő évi EP-választásra nézve, és ez formálisan az Alliansen felbomlásához vezetne” – teszi hozzá Daniel –, ami egy eddig nem látott politikai helyzetet eredményezne Svédországban.

Hogy a fent vázolt forgatókönyvekből vajon melyik valósulhat meg a jövőben, arról egyelőre találgatni sem érdemes. Az azonban jól látszik, hogy bármi előfordulhat a következő hetekben, hónapokban. A legizgalmasabb kérdés, hogy vajon összezárnak-e a jobbközép és a szocdem-bal-zöld blokkok pártjai az SD  ellenében, esetleg születhet-e nagykoalíció. Hatalomra kerülhet-e a szélsőséges SD, vagy a kompromisszumok hiányában, teljes restart és új választások kiírása következik?

Címlapkép: Borås városközpontja, fotó: Amjad Sheikh, Wikipedia.

 

Olvass tovább!