Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem csak elzárják a hajléktalanokat, az ingóságaikat is megsemmisíthetik az új rendelet szerint

Ahogy arról már mi is írtunk, a kormány (újra) Alapatörvénybe foglalta az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát. A rendelet október 15-én lép életbe, innentől kezdve ha 90 napon belül 3-szor is figyelmeztetnek a rendőrök egy hajléktalan embert amiatt, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene. A szabálysértés miatt közérdekű munkára ítélhetik a hajléktalanokat, ha az ‘elkövető’ ezt megtagadja, elzárással is büntethető.

Míg a kormánypárti politikusok folyamatosan azzal takaróznak, hogy a hajléktalanszállókon van elég férőhely, a téli krízisidőszakban megnyitott extra szálláshelyekkel együtt országosan 11 200 férőhely van, szakértői becslés szerint azonban egy átlagos téli napon körülbelül 14 ezer ember él hajléktalanul, közülük 10 ezren valamilyen hajléktalanszálláson, 4 ezren pedig az utcán alszanak. Ebből a 14 ezerből 4 ezer hajléktalan lenne képes az önálló lakhatásra lakhatási támogatással, 7 ezer pedig lakhatási és szociális támogatás kombinációjával.

Fontos hozzátenni, hogy ez a példa egy pillanatot ragad ki,

de egy évben 14 ezernél sokkal több embert érint a hajléktalanság problémája Magyarországon – egyes becslések szerint akár 20-30 ezerre is tehető a számuk.

Bürökráciacsökkentés ide vagy oda, a kormány mindezzel ráadásul óriási adminisztrációs terhet is ró az önkormányzatokra és a rendőrségre – derül ki a Mgyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. Az elzárás idejére a hajléktalanok ingóságait ugyanis ideiglenesen tárolni kell valahol, ami a helyi önkormányatok vagy a rendőrség dolga lesz. Az ingóságokat többek közt meg kell nevezni, meg kell becsülni a mennyiségét és az értékét is.

Talán a legkegyetlenebb és egyben legszürreálisabb része az egész eljárásnak, hogy a tárolhatatlan ingóságokat megsemmisítik, amiről jegyzőkönyvet kell vezetni (például fel kell jegyezni a megsemmisítés kezdő és befejező időpontját). Ha a hajléktalan a megsemmisítés után jelentkezik a holmijáért,

a szabály szerint vissza kell neki fizetni az ingóságai értékét, de előbb még levonják az ideiglenes tárolás és a megsemmisítés költségeit.

Hogy ki és mi alapján fogja meghatározni a tárolás és a megsemmisítés tarifáját, az rejtély, ahogy az is, hogy az önkormányzatoknál vajon külön alkalmazni fognak-e egy becsüst, aki felméri az elkobzott ingóságok értékét.

Azt talán egyikünk sem sejtette, hogy az alig 2 hét múlva életbe lépő rendelet tartogat még ehhez hasonló embertelen részleteket. De ennek fényében akár még az is elképzelhető, hogy a végén a hajléktalan emberek fognak fizetni, miután megsemmisítették a tárolhatatlannak ítélt ingóságaikat.

Olvass tovább!