Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Holnap lép életbe az új gyülekezési törvény: mire készüljünk?

Holnap, azaz október elsején lép életbe az új gyülekezési törvény.

Május végén jelezte először Gulyás Gergely, hogy várhatóan szigorítják a törvényt, elsősorban azért, hogy a politikusok magánlakásai előtt a jövőben ne lehessen demonstrációt szervezni.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás egészen pontosan így fogalmazott akkor:

„A magánlakások előtti tüntetések időszakát érdemes befejezni”

Gulyás egyébként még 2014-ben, a netadós tüntetések után felvetett egy hasonló ötletet, mivel az akkori tüntetők többször gyülekeztek Orbán Viktor Cinege utcai háza környékén, vagy az előtt. Az utóbbi időben pedig a devizahitelesek helyzetét követelő csoportok szerveznek megmozdulásokat politikusok (például Németh Szilárd vagy éppen Kövér László) háza elé, igaz, a rezsibiztos portájáig el se jutottak az aktivisták, a rendőrség ugyanis előbb odaért.

Az viszont sejthető volt már ebből is, hogy a fideszes politikusok nincsenek elragadtatva a véleménynyilvánítás ezen formájától, így nagy meglepetést nem okozott, hogy néhány nappal Gulyás bejelentése után Trócsányi László igazságügyminiszter már be is nyújtotta a kormány nevében az alaptörvény hetedik módosításának javaslatát, amelyben a különbíróságok létrehozását, az illegális bevándorlás elleni küzdelmet és a gyülekezési jog korlátozását is megfogalmazták.

Elsőként a TASZ jelezte, hogy véleményük szerint

a javaslat korlátozza a gyülekezési jog és a politikai véleménynyilvánítás szabadságát.

A Mércén ezután izgalmas vita bontakozott ki arról, hogy vajon az új gyülekezési törvény mennyire lesznek korlátozóak az új rendelkezések.

Kalocsai Kinga amellett érvelt, hogy alapvetően nagy gond nincs a módosításokkal, és bár néhány ponton elég bizonytalan, hogy hogy kell majd értelmezni a törvényt, de rengeteg olyan kérdésre ad választ, amik korábban ad-hoc jelleggel dőltek el.

Köves Nóra és Pásztor Emese viszont úgy látta, hogy épp a tisztázatlanságok miatt a rendőrség (erősebb ráhatás esetén a kormány) jóindulatától fog függeni, hogy milyen témában, mikor és hol tarthatunk tüntetést, amivel gyakorlatilag megszüntethető a gyülekezéshez való jogunk, ezért igenis nagy gond lesz az új gyülekezési törvénnyel.

G. Szabó Dániel cikkében amellett érvelt, hogy nagyon sok múlik majd azon, hogy a rendőrség vagy a bíróság hogyan áll hozzá az egyes ügyekhez, a tüntetők élete viszont meglátása szerint mindenképp nehezebb lesz.

Ami viszont biztos: a multik elleni tüntetés lehetőségét tényleg sikerült ellehetetleníteni.

Végül nem kellett két hónap sem ahhoz, hogy a gránitszilárdságú alaptörvény újabb módosítására rá is bólintsanak, holnap pedig életbe is lép az új gyülekezési törvény, amely így az 1989-es jogszabályt váltja fel.

Ezek lesznek a főbb pontjai:

  • A törvény szerint gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor legalább két ember részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.
  • A gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a szervező az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha a bejelentési határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a rendőrségnél (sürgős gyűlés). Nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki (spontán gyűlés).
  • Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, az élvez elsőbbséget, amelyet a rendőrségnek korábban jelentettek be.
  • A rendőrség megtilthatja a gyűlés megtartását, ha megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár. Megtiltják a gyűlést, ha például az diplomáciai mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítését akadályozza, vagy alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja, vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár.
  • A jogszabály szerint akkor is megtiltják a gyűlést, ha a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – „alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására”.
  • A rendőrség akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, amely a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.
  • A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de azt a szervező három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.
  • Tilos a gyűlésre fegyvert, robbanóanyagot vinni, „az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal”, vagy „erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve” megjelenni. Ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát vagy azzal összetéveszthető ruházatot és arcukat sem takarhatják el.
  • A törvény szerint a gyűlés vezetője meghatározza a gyűlés rendjét és lefolyását, megteszi a rend biztosításáért, illetve fenntartásáért szükségessé váló intézkedéseket, és ha kell, feloszlatja a gyűlést. A törvény szerint a gyűlés vezetője felel a gyűlés békés jellegének megőrzéséért.
  • A gyűlés vezetője a gyűlésről kizárhatja azt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja. A gyűlés résztvevői kötelesek a gyűlés vezetőjének és az irányítása alatt álló rendezőknek a rend fenntartásáért és biztosításáért tett utasításait követni.
  • A gyűlés szervezője a gyűlés befejezését követően haladéktalanul gondoskodik a gyűlésen felállított építmények és berendezések elbontásáról, a gyűlés során elhelyezett plakátok eltávolításáról, a gyűlés során keletkező hulladék eltakarításáról és az esetleges környezeti károk helyreállításáról. A gyűlés résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős.
  • Az új gyülekezési törvényhez kapcsolódóan módosul a büntető törvénykönyv is: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • A szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal az, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét. (MTI)

Az biztos, hogy nemsokára gyakorlatban is kipróbálhatjuk az új jogszabályok adta lehetőségeket: október 23-ra már most legalább két tüntetést bejelentettek, de a nemzeti ünnepen várhatóan lesznek még más megmozdulások is.

Olvass tovább!