Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Eddig tagadta a kormány, most mégis beismerik, hogy pedagógushiány van?

Bár a minap még következetesen tagadta maga Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke is, hogy országos pedagógushiány van, mára azért árnyalta némiképp a helyzetet.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke; MTI/Balázs Attila

Hajnal az M1-nek nyilatkozva fejtette ki, hogy

  • egyrészt bőven elférnének még pedagógusok a természettudományi tantárgyak oktatásában – magyarán nincs belőlük elég,
  • másrészt gond azokon a kistelepüléseken van, ahol az iskola létszáma is nagyon alacsony – tehát ezekben az intézményekben sem lesz elegendő tanár.

Hajnal Gabriella azt is kifejtette, hogy az alacsony létszámú kistelepülési oktatási intézményekben azért is nehéz pedagógust találni, mert főállású tanárra ezekben az intézményekben szinte nincs is szükség.

A természettudományi tantárgyak felemlegetése azért is érdekes, mert Palkovics László, még oktatási államtitkárként 2016-ban különösen szorgalmazta egy összevont, komplex természettudomány tantárgy bevezetését – ami olyan jól sikerült, hogy a tanárok is csak „menet közben” találták ki, hogy mit takar ez a tantárgy, a tankönyvek nem készültek el időben, és útmutatót se nagyon kaptak, hogy mit is tanítsanak pontosan.

Utólag erről egyébként még Palkovics is azt nyilatkozta, hogy

„jobb lett volna, ha ez a tantárgy ki van dolgozva.”

Tavaly egyébként Palkovics külön hangsúlyozta egy oktatási fesztiválon, hogy a kormány kiemelt területként tekint a természettudományos oktatás feltételeinek javítására.

Ehhez képest Hajnal Gabriella most lényegében elismerte, hogy a területen nincs elég pedagógus – már csak az a kérdés, hogy hogyan akarják pótolni őket? Tegnap a KK elnöke még arról beszélt, hogy a következő 7 évben biztosan nem várható, hogy a nyugdíjazások miatt nagyobb utánpótlásra lenne szükség.

Ez viszont biztosan nem igaz: az Emberi Erőforrások Minisztériuma már 2014-ben közzétett köznevelés-fejlesztési stratégiájában úgy számolt, hogy a következő 10 évben mintegy 50 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt.

És bár a pedagógusképzésre felvettek száma 2012 óta lassan, de folyamatosan nőtt, 2017-ben viszont megint visszaesett a számuk:

Kép forrása: Felvi.hu

Azt pedig semmi nem garantálja, hogy az egyetemet elvégző fiatalok valóban pedagógusként vállalnak majd munkát. Azt tudjuk, hogy a pedagógus társadalom rohamtempóban öregedik el – ami nem csak azt mutatja, hogy sokan vannak a nyugdíjkorhatár küszöbén, de azt is jelzi, hogy a pályakezdők sem „húzzák le” az  átlagéletkort. Mint ahogy arra is érdemes odafigyelni, hogy nem csak a nyugdíjazás miatt fogyhat a pedagógusok létszáma: tavaly több mint ötezer tanárnak szűnt meg a munkaviszonya, közülük csak 1400 fő ment nyugdíjba, viszont

3970 pedagógus inkább úgy döntött, más megélhetés után néz – vagyis pályaelhagyó lett.

Ezen szempontok figyelembevételével inkább az a meglepő, hogy az oktatási kormányzat még mindig megpróbál úgy tenni, mintha nem lenne országos szintű probléma a pedagógushiány.

Igaz, Hajnal Gabriella az M1-nek megjegyezte, hogy van olyan tantárgyi terület, ahol viszont erős a túlkínálat: például olasz nyelvtanár több van, mint amennyire szükség lenne.

Ami persze jó hír azoknak, akik olaszul szeretnének tanulni. De vajmi keveset segít, ha mondjuk matematikáról, kémiáról, fizikáról vagy földrajzról van szó…

Olvass tovább!