Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Miféle médiatúlsúlya van a baloldalnak Magyarországon?

Szájer József, a Fidesz EP-képviselője a Magyar Hírlapnak adott szombati interjújában röviden kitért a magyar médiahelyzetre, ami szerinte még mindig a baloldalnak kedvez. Szájer szerint

„A polgári oldal az elmúlt huszonöt évben óriási erőfeszítésekkel hozta létre azt a médiát, amelyet még Medgyessy Péter javasolt nekünk, amikor kifogásoltuk, hogy a Fidesz nem jelenhet meg a közmédiában. A hazai médiaviszonyok mostanra persze jobbak is lettek, de ha figyelembe vesszük a médiafogyasztási szokásokat, fenntartom, hogy továbbra is baloldali túlsúly tapasztalható.”

Ha már Szájer ennyire nincs tisztában a valós helyzettel, akkor emlékeztessük, milyen túlsúly érvényesül valójában a magyar médiapiacon.

A Fidesz 2010-es kormányra kerülésekor rögtön megszállta az állami hírügynökséget, az MTI-t, majd annak ingyenessé tételével csődbe vitte az RTL független hírügynökségét. Ezzel az MTI monopolhelyzetbe került, az egész magyarnyelvű média kénytelen egy olyan ügynökség híreit átvenni, amely a kormány álláspontját képviseli.

A tévécsatornák közül a Hír TV visszavétele óta egyedül az RTL Klubról és az ATV-ről mondható el, hogy nem állnak a Fidesz irányítása alatt (bár az ATV kap állami támogatást). A közmédia összes csatornája, a TV2 és az Echo TV mind a kormány üzenetét és propagandáját közvetíti. A rádiók közül egyedül a Klubrádió független a kormánytól, az országos napilapok közül egyedül a Népszava. A megyei napilapok mind Mészáros Lőrinc vagy Andy Vajna kezében vannak.

A hetilapok és az online lapok esetében még talán lenne alapja Szájer állításának, mivel itt még tényleg nem valósult meg a Fidesz egyeduralma, de félő, hogy ez sem marad így sokáig (gondoljunk csak a Népszabadságra, a Magyar Nemzetre és a Heti Válaszra). A HVG, a 168 óra, a Magyar Hang, a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom, a 24.hu, az Index és a 444 még mind függetlennek nevezhető, bár állami hirdetések nélkül anyagi szempontból nehézkes a túlélésük: a 444 és a hvg.hu is az olvasói támogatását kéri.

Rendben, de Szájer a médiafogyasztási szokásokat emlegette, nem pedig azt, hogy kinek a tulajdonában állnak a különböző médiatermékek. Ebből a szempontból valóban elég szomorú a Fidesz-média helyzete, pláne, ha figyelembe vesszük, mennyi pénzt önt az állam ezeknek a médiumoknak a fenntartásába: egyedül a Magyar Villamos Művek (MVM) 3,5 milliárd forintot költött 2016-ban és 2017-ben a Fidesz-média különböző termékeire, például a Ripostra, a Magyar Időkre vagy az Origóra.

Ennek ellenére a magyarok a kormánypárti médiumokban bíznak a legkevésbé a Reuters Institute for the Study of Journalism által készített nemzetközi kutatás szerint. Ráadásul nemcsak nem bíznak ezekben a médiatermékekben, nem is nagyon nézik/olvassák őket: a köztévét a válaszadóknak csak a 23 százaléka nézi heti rendszerességgel, szemben az RTL Klubbal, amit 60 százalék néz rendszeresen. Az online hírforrásoknál pedig az Origo csak második helyet tudott elfoglalni az Index mögött, előbbit 38 százalék olvas legalább egyszer egy héten, utóbbit 40 százalék.

Szájer azt a korábbi kijelentését próbálta a Magyar Hírlap interjúban árnyalni, hogy „az idei választási kampányban elsöprő médiaerővel szemben kellett kampányolnia a Fidesznek.” Ez nyilvánvalóan nem igaz, de ha a tulajdonlás és az állami támogatások mértékének aránytalanságai ellenére még mindig kevesebben fogyasztják a Fidesz-média termékeit, mint a független médiáét, ráadásul kevésbé is bíznak bennük, akkor talán nem a baloldali médiatúlsúlyra kellene mutogatni, hanem elgondolkozni azon, vajon minek köszönhetően alakulhatott ki ez a helyzet.

Olvass tovább!