Kétségbeesetten védenék otthonaikat a kilakoltatásoktól a hitelkárosultak

Családok tízezreit fenyegeti az utcára kerülés, miután a parlament a múlt héten nemet mondott a devizaadósok kilakoltatásának felfüggesztésére vonatkozó MSZP-s javaslatra. Az ATV Heti Napló című műsorának riportja egyéni történeken keresztül mutatta be a kétezres évek középen a kedvező hitelkonstrukcióként feltüntetett devizaalapú kölcsönök felvétele után adósságspirálba kerülő emberek lehetetlen helyzetét.

Arról, hogy tartozásaik rendezését tekintve mennyire nem látják az alagút végét a hitelkárosultak, sokat elmond az, hogy az ATV riportere által megkeresett egyik adóstól 45 millió forintot követel a bank az annak idején a korabeli árfolyam szerint 11 millió forintos felvett összeg után; de szó esik a riportban hatszoros mértékű követelésről is. Így a devizások jobb híján az Adóskamara aktivistáinak állnak, hogy valamilyen elfogadható megoldást csikarjanak ki a pénzintézetek részéről. Az eddigi próbálkozások azonban elvetéltek, és az Országgyűlés legutóbbi döntése is az Adóskamara javaslatait söpörte le az asztalról.

Bajba jutott sorstársaikon kívül nem is nagyon számíthatnak szélesebb körű társadalmi szolidaritásra: a riport külön figyelmet szentelt a témában keletkezett,  online megosztott médiatartalmak alatti kommenteknek, amelyek arról tanúskodnak, hogy az adósok helyzetét legalábbis szenvtelenül, de inkább megvetéssel szemléli a szerencsésebb többség. A hozzászólók legtöbbször arra hivatkozva kritizálják a devizahiteleseket, hogy az adósterhek növekedésére figyelmeztető jelek adottak voltak már akkoriban is, amikor ezek a hitelkonstrukciók népszerűvé váltak.

A Heti Napló azonban felidézte a magyarországi bankok érdekképviseletének, a Magyar Bankszövetségnek a 2006-os állásfoglalását, amely azzal nyugtatta a háztartásokat, hogy „a nagyobb árfolyamingadozás a törlesztési terheket  érdemben nem változtatja meg”, és attól sem kell félni, hogy „az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik”. A riport emellett arra is emlékztet, a bankreklámok is erőteljesen promotálták  a devizahiteleket. 

A műsor készítői megkeresték a Bankszövetséget, akik a mai állapotok közepette arról nem nyilatkoztak, hogy éreznek-e a felelősséget a kialakult helyzetért, csak azt hangsúlyozták bőszen, hogy „a több éves megoldáskeresési folyamat során mindent megtettek”, hogy „a károsultak és a bankok számára is elfogadható megoldás” szülessen, a kilakoltatásokra pedig ennek a „sikertelen folyamatnak” az eredményeként tekintenek.

Megoldás híján pedig megindulnak a kilakoltatások, amelyek elől a múlt heti parlamenti döntéssel az utolsó akadály is elhárult. A Heti Napló által megkérdezett Ravasz László nyugalmazott táblabíró, ma több devizás bajba jutottat segítő jogász arról beszélt:

több ügyfele annyira kétségbeesetten védené ingatlanját a hatóságtól, hogy akár fegyverrel is megpróbálnak megakadályozni a kilakoltatást. Beszélt olyan adóssal is, aki inkább felgyújtaná lakását, csak ne kerüljön más kezébe.

Az ilyen szélsőséges ellenállásra való hajlam is mutatja, hogy a fideszes többségű parlament lényegében bűncselekményre kényszeríti a hitelkárosultakat. És ezzel a kijelentéssel még csak nem is kell elmenni a gyújtogatásig vagy a fegyverhasználatig: elég csak arra gondolni, hogy Fidesz hajléktalantörvénye kriminalizálja a fedél nélküliséget. Az egyetlen kiút ezek után a rokonok lakása vagy a – csillagászati áron kivehető – albérlet marad, így olyan, a kilakoltatott emberek körében egyre kevésbé kirívó és szélsőséges esetekről is beszámol, mint a mosdó és konyha nélküli helyiségek (például garázsok) kibérlése lakhatás céljából.

A kilakoltatások sorozata június végével indult meg, és szakértők szerint csak ebben az évben 30 ezer családot érint, a hosszabb távú előrejelzések pedig akár 150 ezer érintett családról szólnak.

(ATV)

 

 

 

Olvass tovább!