Demonstrációt tartott Pécsett a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a Múzeumok Éjszakáján, amellyel a múzeumi, könyvtári, levéltári, és közművelődési intézményekben dolgozók alacsony bérére hívták fel a figyelmet.
A KKDSZ az országos programsorozat idei kiemelt helyszínéül szolgáló baranyai megyeszékhely múzeumi negyedébe szervezte az Alacsony Bérek Éjszakája nevet viselő tiltakozást, amely a kulturális rendezvények iránt érdeklődők kisebb tömege, és mintegy 50 állandó résztvevő előtt zajlott. Az egységesen fehér pólót viselő tüntetők között elsősorban a szakszervezet pécsi és Baranya megyei tagjai, illetve az ország többi részéből érkező alapszervezet képviselői voltak ott, valamint beszédet mondott Csóti Csaba, a KKDSZ országos elnöke.
A szakszervezeti vezető „megalázónak és a megélhetéshez nem elégnek” nevezete a közművelődési dolgozók fizetését, ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a kormány nem foghatja többé a körülményekre a bérpótlék emelésének halogatását. Csóti szerint ugyanis bár a fő követelés nem a bérpótlék emelése, hanem a tisztességes dolgozói fizetés lenne, utóbbi biztosítása hosszú és alapos tárgyalássorozat eredményeként tud létrejönni, a kulturális bérpótlék emelésére igenis lenne fedezete a kormánynak. Elsősorban tehát a bértárgyalások megkezdésére szólítják fel a minisztériumot, emellett pedig a kulturális bérpótlék visszamenőleges megemelésére.
Forrás: Szabad Pécs
Korábban mi is írtunk arról, hogy a bérpótlék emeléséről év elején tárgyalások zajlottak a KKDSZ és az Emmi között, ahol több pontban is sikerült megállapodnia a feleknek – a növekmény mértékében, ütemezésében, valamint a kedvezményezettek körében –, a tárca azonban a bérpótlék-emelés legkorábbi lehetséges időpontjának a KKDSZ 2018-as követelésével szemben 2019. január 1-jét tekintette, és ebből az április választásra hivatkozva nem engedett. Csóti szombaton arról beszélt, hogy addig is, amíg a már-már „muzeális” – 2009 (!) óta változatlan – bértáblát rendezi a kormány, a pótlékot megemelhetnék 50 százalékkal, ami január 1-ig visszamenőleg 2,7 milliárd forintot jelentene. A dolgozók nettó átlagkeresete jelenleg 150-160 ezer forint körül mozog, amely nem haladja meg a bruttó 180 500 forintos bérminimumot.
A béremelés mellett a KKDSZ követelései között szerepelt még, hogy szűnjön meg a közgyűjtemények és művelődési intézmények dolgozóinak kiszervezése, a közfeladatokat pedig továbbra is közalkalmazottak lássák el. Ezenkívül valódi munkavállalói státuszt követeltek a kulturális közfoglalkoztatottaknak.
A szakszervezet elnöke azt is kiemelte, hogy bár a muzeológusok és könyvtárosok híresek arról, hogy meggyőződésből végzik munkájukat, ebből nem tudnak megélni, és nem szép dolog visszaélni ezeknek az embereknek a jóindulatával és lelkesedésével. Hangsúlyozta, hogy gondoltak már sztrájk szervezésére is, de azt nehéz megszervezni, ugyanakkor úgy gondolja, ha jól működő, sikeres sztrájkot indítanának, akkor azt pontosan olyan eseményekre kellene időzíteni, mint például a Múzeumok Éjszakája, amikor érzékelhető hátrányt okoznának a munkáltatóknak. A sztrájkra hajlandó dolgozók azonban egyelőre kisebbségben vannak.
Csóti Csaba beszéde után Mészárosné Sík Zsófia, a KKDSZ pécsi vezetője olvasta fel a Fekete Péter májusban kinevezett kulturális államtitkárnak írt, a szakszervezet követeléseit tartalmazó levelet. Ő is kiemelte, hogy kulturális területen dolgozók illetménypótlékának 50 százalékos emelésére van szükség január elsejéig visszamenőleg. Ezen felül meg kell teremteni a központi finanszírozási lehetőségét annak, hogy az állami, illetve önkormányzati nonprofit cégek dolgozói is részesülhessenek a pótlékból. A szakszervezet szerint továbbá felül kell vizsgálni a kulturális közfoglalkoztatási programot is.
A KKDSZ tiltakozásával szolidaritást vállalt a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (utóbbi egy pécsi tagja röviden fel is szólalt az eseményen), valamint a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is.
