Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az oktatás lesz a 2019-es költségvetés nagy vesztese

Reálértéken csökken az oktatási kiadásokra fordított költségvetési források mértéke a 2019-es költségvetésben – írja a Zoom.hu. A portál szerint szerint a szerdán bemutatott költségvetési tervezet 15 milliárddal növelné az oktatásra fordított állami kiadások összegét, ám ez a többlet még az inflációt sem fedezné.

Varga Mihály pénzügyminiszter ma nyújtotta be a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, a parlamenti zárószavazásra pedig már július 20-án sor kerülhet, erről beszélt az MTI tudósítása szerint Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Varga Mihály elmondta, a jövő évi büdzsé négy fő célterülete az ország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatottság elérése. A tervezet 19 580,097  milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel és 998,433 milliárd forint hiánnyal számol. Ez a hiány a GDP 1,8 százalékát teszi ki, ami az Index szerint megfelel a konvergenciaprogram által előírt szigorú fiskális politikának.

A benyújtott dokumentum alapján a kormány jövőre a meglehetősen optimista 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az inflációt pedig az idei 2,5 százalék után jövőre 2,7 százalékra várja.

Az egészségügyre jövőre 101 milliárd forinttal költene többet a kormány, a honvédelem pedig 86 milliárddal kapna többet. Ezzel a honvédelemre fordított források a GDP 1 százalékáról 1,16 százalékára növekednek. A közbiztonságra 156 milliárd forinttal több jut jövőre.

Bár a családpolitika központi szerepet játszik a kormányzati kommunikációban, a költségvetés túl sok újdonságot nem tartalmaz róla. Az MTI tudósítása szerint a kormány folytatja a családi otthonteremtés támogatását, a CSOK-ra jövőre 242 milliárd forintot fordítanak. Megmarad a gyes és a gyed-extra is, és 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként.

De végösszeget tekintve családpolitikára 600 millióval kevesebbet fordít majd a kormány.

A családi pótlék tíz éve stagnáló összege jövőre sem fog növekedni.

A pénzügyminiszter azt is elmondta, a személyi jövedelemadó jövőre is 15 százalékon marad, ám 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.

Első ránézésére tehát nem tartalmaz túl sok újdonságot a költségvetés, a Fidesz folytatja a tőle megszokott költségvetési politikát, amelynek központi pillére a nemzetközi pénzügyi intézmények és az EU által elvárt és előírt költségvetési szigor. A Fidesz alacsonyan tartja az államháztartási hiányt és az inflációt, a túlköltekezésre pedig csak ezeken a kereteken belül van lehetőség.

A honvédelem és a közbiztonság kiemelt figyelmet kap, ehhez képest az oktatás továbbra is marad a mostohagyerek státuszában. A szociális járulékok további csökkentése, az egykulcsos szja megőrzése és az alacsonyan tartott nagyvállalati adók arra engednek következtetni, hogy

tovább csökkenhet az állami újraelosztás mértéke jövőre is.

Ezt erősíti az a tény is, hogy a szociálpolitika költségvetése érdemben nem változik jövőre.

MSZP: Varga Mihály Futballisztán 2019. évi költségvetés tervezetét mutatta be

A Magyar Szocialista Párt közleményben kritizálta a jövő évi költségvetés tervezetét. Az MSZP szerint a kormány növekedésről beszél, de azt nem elmíti, hogy ebből a növekedésből nem mindenki részesülne:

„Az elmúlt 8 évben is csak a Fidesz-közeli cégeknek és a multiknak jutottak százmilliárdok, miközben az oktatásra, az egészségügyre és a szociális kiadásokra, lakhatásra a lehető legkevesebb pénzt fordítják.”

Hozzáteszik:

„Megdöbbentő, hogy a keresztény kormány tervezete a szegénység mérséklését, a mélyszegénység felszámolását nyomokban sem tartalmazza.”

Az ellenzéki párt azt is kifogásolja, hogy a költségvetés még mindig több mint 100 milliárdot irányoz elő stadionokra. Azt ígérik, a párt képviselői „a társadalom igényeit kiszolgáló, az oktatást, az egészségügyet, a lakhatást támogató, a szegénységet felszámoló” módosítókat nyújt be a javaslathoz.

DK: A toporgás költségvetése

A Demokratikus Koalíció szerint az idei költségvetés sem visz közelebb az euróhoz való csatlakozáshoz, és nem kezeli az oktatás és az egészségügy, illetve a szociális szféra krónikus pénzügyi hiányát.

„A benyújtott javaslat fantáziátlan, koncepciótlan, egy elfáradt, sodródó kormányzat képét mutatja” – írja Varjú László, a párt alelnöke.

Jobbik: A megszorítások költségvetése

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke sajtótájékoztatón reagált a jövő évi büdzsé tervezetére. Elmondása szerint a kormány az elmúlt években nem állította saját lábára a magyar gazdaságot, ehelyett csupán az uniós forrásokból alapozta a növekedést.

Z. Kárpát Dániel azt közölte: a javaslat vitája során az áfa csökkentésére – ezen belül a gyermeknevelési cikkek és az alapvető élelmiszerek öt százalékos kulccsal adóztatására -, a lakhatási szegénység mérséklésére, illetve az „igencsak hiányossá váló” szociális védőháló pótlására összpontosít a Jobbik.

LMP: a büdzsé nem ad választ az emberek mindennapi problémáira

Az LMP álláspontja szerint a jövő évi büdzsé nem ad választ az emberek mindennapi problémáira, annak legnagyobb vesztesei pedig a fiatalok és „a jövő lesz” – írja az MTI.

Csárdi Antal, a párt országgyűlési képviselője figyelmeztetett: az oktatási források 15 milliárd forintos növekménye meg sem közelíti az inflációt, vagyis reálértéken az ideinél kevesebb jut majd a jövő szempontjából legfontosabb területre.

Azt is hozzátette, hiába készül demográfiai fókuszú kormányzásra a kabinet, ha a költségvetés nem ad választ az elvándorlás megállítására, arra, hogy mitől lesz lényegesen magasabb az itthon dolgozók bére, mitől csökken a munkaerőhiány – sérelmezte, de szerinte a javaslat a lakhatási válságot sem orvosolja.

(MTI / Index / Zoom)

Olvass tovább!