Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Három lengyel városban foglaltak egyetemet a felsőoktatási reform ellen tiltakozó hallgatók

Múlt hétfő óta három lengyel egyetemen foglaltak el részlegeket hallgatók, több egyetemi város pedig szolidaritási megmozdulásokkal csatlakozott a foglalókhoz a lengyel kormánypárt átfogó felsőoktatási reformtervének benyújtását követően. A Jog és Igazságosság (PiS) reformja a kritikusok szerint csökkentené az egyetemek autonómiáját és az intézmények demokratikus jellegét, valamint még inkább elzárná az utat a vidéki és a szegényebb hallgatók előtt.

Egyetemfoglalók Krakkóban; forrás: Akademicki Komitet Protestacyjny w Krakowie

A Jarosław Gowin tudomány- és felsőoktatási miniszter és miniszterelnök-helyettes által jegyzett felsőoktatási reformról a héten szavaz a Szejm, ahol a kormánypárt kényelmes többséggel rendelkezik. Az oko.press összefoglalója szerint a törvény elsősorban az egyetemek autonómiáját és belső demokratikus modelljét csorbítaná jelentősen, és váltaná fel egy politikai kinevezett által vezetett, központi irányítású modellre. A lengyel egyetemek élén álló rektorokat hagyományosan a dékánok választják, akiket pedig az alsóbb szervezeti egységek választják meg.

A PiS által javasolt struktúrában a rektort az egyetemi polgárok helyett egy újonnan létrehozott intézmény, a többségében külső tagokból álló Egyetemi Tanács nevenzé ki, miközben például a dolgozói érdekképviseletet megfosztanák a súlyától.

A 2.0-s törvényként emlegetett reform egyben számos kisebb, regionális jelentőségű egyetem lefokozásával is járna. A kis egyetemek nagy részében ezen túl csak oktatást végeznének, a kutatási büdzsét elvennék tőlük, és doktori képzéseket sem tarthatnának.

A törvény ellen tiltakozó hallgatók egy csoportja hétfőn elfoglalta a varsói egyetem egyik reprezentatív részlegét, ahol a rektor irodája is található. A 30-50 diák azóta is foglalás alatt tartja a területet, éjszaka bent alszanak, nappal előadásokat, a foglalást támogató oktatók részvételével vitákat szerveznek az egyetem (kívánatos) működéséről.

A varsói hallgatókhoz a hét folyamán más városok egyetemi polgárai is csatlakoztak: Krakkóban és Łódźban szintén egyetemi részlegeket foglaltak el, Białystokban, Poznańban, Wrocławban, Szczecinben és Rzeszówban pedig szolidaritási tüntetéseket tartottak.

Foglalások és szolidaritási tüntetések Lengyelországszerte; forrás: Akademicki Komitet Protestacyjny

Gowin miniszter eközben tagadta, hogy a törvényjavaslat célja az egyetemek autonómiájának csorbítása lenne, és azt hangsúlyozta, hogy a reformcsomagot két és fél évnyi szakmai egyeztetés előzte meg. Ami elvben igaz, más kérdés, hogy a kritikus tüntetők és szakszervezetek szerint süket fülekre találtak a szempontjaik.

A Varsói Egyetemet elfoglaló hallgatók egy 11 pontos listát állítottak össze, amely többek közt az egyetemek autonómiájával és demokratikus működésével, a felsőoktatásra és kutatásra költött összegek növelésével, az egyetemi infrastruktúra fejlesztésével és a hallgatók és oktatók jelentősebb támogatásával, az egyetemi dolgozók munkajogaival és a kisebb egyetemek életben hagyásával kapcsolatban fogalmaz meg követeléseket.

Ez utóbbi jelentőségét hangsúlyozta elsősorban Karolina Lewandowski, a Mércének nyilatkozó varsói egyetemfoglaló, aki szerint a regionális egyetemek lefokozásával számos szegényebb vidéki fiataltól vonják meg a lehetőséget, hogy egyetemen tanulhasson. A kisvárosok számára a változás ráadásul jelentős számú munkahely elvesztését, a helyi értelmiség leépítését is jelenti.

A tüntető szerint a mobilitás további csökkenése mellett annak is fennáll a veszélye, hogy felgyorsul a lengyel felsőoktatás amúgy is riasztó mértékű piacosodása, amelynek során nem csak az történik, hogy az állami intézmények alulfinanszírozásával összefüggésben egyre kevesebben tudnak bizonyos, nem-piacképesnek ítélt, de közösségi szempontból hasznos tudáshoz hozzáférni, hanem az is, hogy az állami egyetemek az újonnan alapított magánegyetemekkel való versenyben kénytelenek a piaci igényekhez igazodni ahelyett, hogy a közjót tartanák szem előtt.

A foglalók hosszútávon azt szeretnék elérni, hogy a társadalom, beleértve az egyetemi hallgatókat, az egyetemi oktatásra ne csak egy megvásárolható, az egyén munkaerőpiaci értékét növelő szolgáltatásra tekintenének, hanem egy olyan demokratikus intézményre, amelyet az oktatók és a hallgatók a közjó érdekében kormányoznak.

Az oko.press elemzése arra mutat rá, hogy a törvény-javaslat fogadtatása nem a szokásos kormány-ellenzék törést rajzolja ki. Míg a liberális ellenzék – talán mert a PiS javaslata nem tér el lényegileg a centrum felsőoktatási elképzeléseitől – nem fogadja a szokásos lelkesültséggel a tüntetéseket, egy meghatározó, a PiS-hez közeli jobboldali lap vélemény-cikke a „metropoliszon túli Lengyelország” és az esélyegyenlőség mellett felszólalva ellenzi a 2.0-s törvénycsomagot.

143 PiS-hez közeli tudós levelet is írt Jarosław Kaczyńskinak, a párt nagy hatalmú vezetőjének, amiben megpróbálják lebeszélni a törvényjavaslat elfogadásáról.

A kormánnyal többnyire szimpatizáló történelmi Szolidaritás, és más szakszervezetek pedig a hallgatókat biztosították támogatásukról.

Poznańban a hét elején alakult csoport, amely szerdára már szolidaritási tüntetést szervezett a varsói foglalókkal. Egyik tagjuk, Maja Staśko PhD-hallgató szerint a spontán szerveződő hallgatói mozgalom a Gowin-törvény ellenzéséből született, de a többség számára mára jóval többről szó. A létező felsőoktatási rendszernél is nyitottabb, az alsó osztályok számára elérhető és kevésbé hierarchikus rendszert képzelnek el. 

A hallgatói mozgalomban részt vevő fiatalok többsége az elmúlt évek PiS-ellenes, a nők önrendelkezéséhez való joga és a jogállam intézményeinek védelmében szerveződő tüntetések folyamán politizálódott. Staśko szerint a törvényjavaslat megakadályozásán túl a szerveződésnek az is a következménye lehet, hogy az egymásra elsősorban versenytársként tekintő hallgatók elkezdenek egymással beszélgetni, és a közös érdekeik mentén, valamint at tudás szabadsága és demokratizálása mellett fellépni. 

Olvass tovább!