Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem szívesen adnak gyerekeseknek albérletet, sok család emiatt kerül átmeneti otthonba

A Habitat for Humanity Magyarország egy lakhatási szegénység ellen küzdő civil szervezet, mely Második Esély elnvezésű projektjével segít lakhatásukat elvesztett, átmeneti otthonokban élő  családokon.

A szervezet szerint ma Magyarországon majdnem 12 ezer családot fenyeget lakhatása elvesztése, átmeneti szálláshely azonban alig áll rendelkezésre. Magyarországon jelenleg 161 átmeneti otthon működik, amely összesen 4007 férőhelyet képes biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a családok csupán 1-2 százalékát képesek befogadni ezek az intézmények.

Átmeneti otthonokba általában olyan családok kerülnek, akik rendelkeznek ugyan saját jövedelemmel, mégsem jutottak albérlethez.

A Habitat blogján több történet is olvasható olyan párokról, akik éveken át éltek egy albérletben, majd amikor kiderült, úton van egy gyermek is, a főbérlő rövid időn belül felbontotta a szerződésüket, másik albérletbe pedig már szintén a gyerek miatt nem mehettek. Hogy ennek mi az oka? A 168 óra megkérdezte a szervezet kommunikációs menedzserét, Farkas Boglárkát, aki szerint

ha gyerek is van az albérletben, a kilakoltatási moratórium meghosszíbtható, így a tulajdonos nehezebben lakoltathatja ki az albérlőket.

Hiába tudnák tehát a szülők a piaci árak mellett is kifizetni az albérletet és a kauciót, a tulajdonosok nem állnak velük szóba, miután kiderül, hogy gyerekekkel költöznének be.

Bármi legyen is az oka, ha kilakoltatás fenyeget egy családot, azt a széthullás is fenyegeti. Ugyanis hiába nem emelhető ki egy gyerek a családjából pusztán anyagi okok vagy a lakhatás hiánya miatt, ez Magyarországon megörténik. Lakás híján a szülők utcára, a gyerekek pedig állami gondozásba kerülnek. A „jobbik eset” az átmeneti otthon, ahonnan nagyon kevesen jutnak megfizethető lakhatáshoz, így otthonról otthonra vándorolnak – a széthullás itt is elég valószínű.

A szervezet az akár 1-2 éve átmeneti otthonokban élő családokon segít azzal, hogy adományokból üresen álló, rossz állapotú önkormányzati tulajdonban álló szociális bérlakásokat újít fel önkéntesek segítségével. Az önkormányzatoknak ugyanis vannak lakásaik, de rossz állapotuk miatt sokat nem tudnak kiadni.

Az önkéntesek közművesítenek, alapfelszereltséget és bútorokat biztosítanak a beköltöző család igényeitől függően, majd amikor kész a lakás, az önkormányzat végez egy végső műszaki ellenőrzést. Ha mindent rendben talál, az átmeneti otthonok gondozói és szociális munkásai kiválasztják, mely családok költözhetnek be. A szervezet 5 évre jelölhet ki bérlőket, akik általában a későbbiekben is a lakásban maradhatnak.

Ez a remekül kigondolt rendszer azonban évente csak néhány családon tud segíteni, ezért a szervezet szerint rendszerszintű változtatásokra van szükség. Jól működő, kiterjedt bérlakásrendszerre és olyan állami állami támogatásokra lenne szükség, mint például lakásfenntatási támogatás vagy adósságkezelési szolgáltatás. Utóbbi kettő 2015-ben megszűnt országosan, így az önkormányzatok saját hatáskörébe került, melyek esetlegessé tették a támogatást.

A Habitat for Humanity Magyarország szerint ma hazánkban hozzávetőlegesen 1,5 millió ember él lakhatási szegénységben.

  • Magyarországon körülbelül 30 ezer embernek nincs fedél a feje felett
  • a magyarok közel fele él túlzsúfolt lakásban, a gyermekek kétharmadának penészes nedves és egészségtelen az otthona
  • közel 200 ezer gyerek fürdőszoba nélkül nő fel
  • közel 140 ezer ember nem tudja fizetni jelzáloghitelének törlesztőrészletét, és több százezer család a rezsi költségeit
  • 300 ezer családnak megfizethető bérlakásra lenne szüksége
  • közel 300 ezer ember él szegregátumokban, szegénytelepeken

(168 óra, habitat.hu)

Olvass tovább!