Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Önkormányzati lakásból lakoltatják ki a végtagok nélküli kisfiút és családját

Viktornál, a 4 éves kisfiúnál tavaly májusban agyhártyagyulladást diagnosztizáltak. Olyan súlyos állapotba került, hogy kétszer is újra kellett éleszteni, végül a betegségtől kialakuló szövetelhalás miatt amputálni kellett 8 ujját és mindkét lábát térd fölött.

A család jelenleg három gyermekkel (augusztusban érkezik a negyedik) egy XX. kerületi két és fél szobás önkormányzati lakásban él, ahonnan július 31-én ki kell költöznie, mivel az önkormányzati képviselő testület a lakás visszavételéről döntött.

Önmagában is borzasztó, hogy utcára tennének egy várandós nőt és családját, itt van még a kisfiú is, akinek élete első 4 évében már így is túl sok megpróbáltatást kellett kibírnia. A családnak nincs díjhátraléka, a számlái rendezve vannak, a szomszédokkal sincs semmiféle konfliktusa, mégis elhelyezés nélküli kilakoltatás vár rá. Elmondásuk szerint rokonoknál nem tudják meghúzni magukat, mert ők is szűkösen élnek, albérletet pedig nem kapnak roma származásuk miatt.

A Bors felkereste Szabados Ákost, a kerület független polgármesterét, aki elmondta, egyáltalán nem támogatja a kilakoltatást, a képviselő-testület azonban a hosszabbítási kérelem elutasítása mellett döntött.

A lap megkereste a szociális bizottság elnökét, Nagy Lászlónét is, aki szerint a család krízishelyzetére tekintettel egy év határozott időre adták ki az önkormányzati lakást, amit nem áll módjukban meghosszabítani.Hozzátette, a család kétszer is pályázhatott volna szociális bérlakásra, de mivel nem tették, már csak a következő pályázaton indulhatnak.

Ennyire azért sajnos nem egyszerű a helyzet. Bárcsak olyan országban élnénk, ahol minden pályázó szociális bérlakáshoz jut, a Város Mindenkié csoport összefoglalója szerint

a valóság azonban az, hogy  bérlakások aránya Magyarországon nagyon alacsony, a teljes lakásállomány csupán 2-3 százaléka, így vannak, akik akár évekig is várnak lakásra.

A lakások nagy része ráadásul nem beköltözhető azonnal, a felújítást viszont saját tőkéből kell megoldani. Emellett döntő a pályázó anyagi helyzete, de a költözők száma is fontos, mivel meg van határozva, hogy egy főre hány négyzetméternek kell jutnia, és a bérleti díjat is a négyzetméter alapján állapítják meg.

A legnagyobb probléma mégis az, ha kilakoltatják őket, a család szétszakad, ugyanis lakhatás nélkül a gyámügy elveszi a gyerekeket a szülőktől annak ellenére, hogy Magyarországon ez törvénybe ütköző.

A gyermekvédelmi törvény értelmében nem lehet pusztán anyagi okok miatt elszakítani egy gyermeket a családjától, ennek ellenére ez rutinszerűen megtörténik, amikor elhelyezés nélkül kilakoltatnak egy családot, majd erre hivatkozva elveszik a szülőktől a gyermekeiket.

Emellett az önkormányzati törvény is kimondja, hogy a helyi önkormányzatok feladata is, hogy a hajléktalanság megelőzését biztosítsák.

Az tehát nem indok az elhelyezés nélküli kilakoltatásra, hogy a család nem pályázott szociális bérlakásra. A család helyzete változatlan, továbbra is szüksége van számára elérhető árú lakhatásra – ezt pedig nem teheti semmissé egy lejáró szerződés (aminek a meghosszabbítási kérelmét az önkormányzat elutasította), vagy egy elmulasztott pályázat.

(Címlapkép: borsonline.hu/Zsolnai Péter)

Olvass tovább!