Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kelet és nyugat között őrlődik Közép-Európa

A Globsec biztonságpolitikai intézet legújabb, a visegrádi országok körében folytatott felmérése a közép-európai embereknek a nyugati intézményrendszerekhez fűződő viszonyát vizsgálta. A kutatás eredményei szerint összességében paradoxonok sokasága, elégedetlenség és zavarodottság jellemzi a régiót

Ennek az egyik fő oka a felmérés szerint egyfajta, a geopolitikai orientációt érintő identitászavar, amely lényegében arról szól, hogy az emberek maguk sem igazán tudják eldönteni, hogy a kelethez vagy a nyugathoz tartoznak-e.

A konkrét számokban ez a következőképpen mutatkozik meg: míg a magyarok és a lengyelek 45, illetve 42 százaléka tartja magát a nyugathoz tartozónak, Csehországban ez 38 százalék, Szlovákiában pedig csupán 21 százalék.

Ezzel együtt Magyarországon csak a megkérdezettek 3 százaléka sorolja magát egyértelműen a kelethez, a bizonytalanok, vagyis a magukat „valahová a kettő közé” pozicionáló 47 százalékos aránya pedig meghaladja a nyugatot preferálókét. A fiatalok már valamivel szilárdabb képpel rendelkeznek geopolitikai hovatartozásukról:  a magyar 18–24 évesek több mint kétharmada, a cseh fiatalok 54 százaléka nyugatinak tartja magát. Szlovákiában az arány ebben a korcsoportban 34 százalék, és kevesebb, mintegy 49 százalék az országot valahová középre sorolók aránya.

A felmérés nemcsak az emberek hovatartozásukkal kapcsolatos érzéseit firtatta, hanem kitért a nyugati szupranacionális intézményekhez fűződő viszonyukra is. Az Európai Unióval kapcsolatban egy látszólag nagyon egyszerű kérdésre kellett válaszolnia a kutatásban résztvevőknek: annyit kellett megállapítaniuk, hogy „jó dolognak” tartják-e az államszövetséget. A magyarok elenyészőnek tűnő kisebbsége, 9 százaléka válaszolt egyértelműen nemmel a kérdésre, míg 58 százalékuk mondott egyértelműen igent. A tendenciát figyelve azonban többet is elmondanak ezek a számok: a tavalyi kutatásban még 61 százalék tartotta egyértelműen jónak az EU-t, igaz, akkor még az ellenzők aránya is 11 százalék volt.

A kutatás arra is rákérdezett, hogy hogyan döntenének a résztvevők egy népszavazás alkalmával, amelynek tétje az EU-hoz tartozás volna.

Erre a kérdésre egyértelmű válasz született: mind a négy V4-es tagországban magasan, kétharmados többséggel győznének az unióban maradni vágyók.

Fotó: Tüntető EU-s zászlóval a 2018. április 21-i tüntetésen. / Mérce

A NATO megítélése már jóval kevésbé volt egyértelmű, az észak-atlanti katonai szövetség kevésbé népszerű Közép-Európában, mint az EU. A Magyarországon megkérdezettek alig több mint fele tartja jó dolognak a katonai szövetséget, míg 5 százalékuk tartja határozottan rossznak. A V4-es országok közül csak Szlovákiában rosszabb a NATO renoméja: ott mindössze a megkérdezettek 37 százaléka van jó véleménnyel a szervezetről. Itt a legingatagabb a tagságról szóló vélekedés is: egy népszavazás esetén a csehek, a magyarok és a szlovákok is 70 százalék felett szavaznának igennel, a szlovákoknak azonban csak a fele mondaná azt egyértelműen, hogy bent akarna maradni a szövetségben.

Más kérdésekben is a Szlovákiában megkérdezettek lógnak ki igazán a sorból. A dezinformáció és az álhírek terjedése a közép-európai térben szintén a vizsgált témák közé tartozott, az egyik kérdésben pedig az az antiszemita felhangú konspirációs teória szerepelt, miszerint a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek, és titkos csoportokon keresztül irányítanak több kormányt és intézményt világszerte. Ebben az összeesküvés-elméletben Magyarországon a válaszadók 38 százaléka hisz, 43 százalék pedig nem. Csehországban ez az arány 25/67 százalék,  Lengyelországban pedig 39/46, Szlovákiában azonban már 52/32.

Sokatmondó válaszokat kaptak a kutatók a posztkommunista nosztalgiát vizsgáló kérdésre: míg a csehek és a lengyelek egyértelműen az 1989 utáni világot értékelték pozitívabbnak, a magyarok és a szlovákok gyakorlatilag ugyanolyan ellentmondásosan ítélték meg a rendszerváltást:

35-35 százalékuk gondolta úgy a két ország megkérdezettjeinek, hogy a vasfüggöny leomlása után éltek jobb életet, a magyarok 34, a szlovákok 41 százaléka azonban inkább szocialista érát sírná vissza.

Az eredmények tükrében a Globsec Megatrends 2018-at készítő kutatók néhány ajánlást is megfogalmaztak azzal kapcsolatban, hogyan lehet felszámolni Közép-Európa sebezhetőségét. A nyugat–keleti megosztottság trendjét szerintük az EU-nak minden erejével meg kell fordítania, elsősorban a döntéshozók egyértelmű lépéseivel és a lakossággal való megfelelő párbeszéddel.

„Az európai egységet nem szabad biztosra venni. Tovább kell építeni és aktív módon fenn kell tartani”

– fogalmaznak a készítők, akik szerint sokat segítene, ha a döntéshozók gyors megoldást találnának az elfajult vitákra, mint például a migráció kérdésére, mely sokkal komolyabb ütközőpont a Nyugat és a közép-európai régió közt, mint amilyen gyakorlati hatása van Közép-Európára.

(Forrás: Globsec.org, Ujszo.com)

 

Olvass tovább!