Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Vizsgálhatja a bíróság a tisztességtelen devizahitel feltételeket

Az Európai Unió Bírósága ma adott ki egy közleményt, miszerint Evgeni Tancsev uniós bírósági főtanácsnok indítványt fogalmazott meg egy magyarországi devizahiteles perrel kapcsolatban.

Tancsev álláspontja szerint az olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a hitelt felvevőt.

Az indítványt két magyar magányszemély inspirálta, akik 2008-ban svájci frank alapú hitelt vettek fel egy magyar banktól. A szerződés értelmében a havi törlesztő részleteket forintban kellett fizetniük, viszont a részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik az árfolyamkockázatot.

A későbbiekben az árfolyam változása miatt nagymértékben emelkedtek a törlesztő részletek, ezért a hitelt felvevők 2013 májusában pert indítottak a bank ellen. Az ügyet elbíráló Fővárosi Ítélőtábla azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e tisztességtelennek az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételét annak ellenére, hogy a feltétel a magyar jogszabályok szerint érvényes.

Azért fontos a kérdés, mert ugyan Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az új törvények azonban továbbra is a kölcsönt felvevőre terhelték az árfolyamkockázatot.

A főtanácsnok indítványa szerint tehát hiába érvényes a hitel feltétele a magyar jogszabályok szerint, ha nem volt egyértelműen megfogalmazva, akkor tisztességtelen. Azonban ez nem köti a magyar bíróságot, ennek ellenére azért segítséget jelenthet a devizahiteles perekben.

A devizahitelesek problémáira nyújtott kormányzati segítség több szakvélemény szerint sem jelentett valódi megoldást, inkább csak azokok segített, akiknek egyébként is volt pénze.

Dr. Ravasz László egykori bíró korábban ezt mondta:

“(…) a devizahiteleseket egy nagyon aljas és megalázó propagandával megfosztotta a politikai uralkodó réteg és a bankszektor attól, hogy társadalmi jogvédelemben vagy szolidaritásban részesüljenek. Ennek lényege az volt, hogy a saját áldozatukból „bűnöst” faragtak. Ennek elérése érdekében a klasszikus módszerhez folyamodtak és elkezdték az áldozatot hibáztatni az őket ért jogsérelemért. Sajnos ma Magyarországon a kormányzati propaganda miatt nagyon fogékony a lakosság jó része és az állami szervek arra, hogy az áldozatot hibáztassák a jogsérelem bekövetkezte miatt és ne a tettest.”

A devizahitelesek kálváriája 10 éve tart, ami 800-900 ezer embert érint (ebben nincsenek benne azok, akiknek már a behajtó cégeknél él tovább az adósságuk), és körülbelül 47 ezer lakást veszett oda eddig az adósságok miatt.

Ez a szám drasztikusan növekedhet, mivel a kormány által meghosszabbított kilakoltatási moratórium április 30-án lejárt, így többek közt a bajban lévő devizahiteles családokat kilakoltatása is megkezdődik.

(Forrás: MTI)

Olvass tovább!