Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Negyven százalékkal több lakás épült tavaly, mégis itt él a legtöbb ember nyomorban

Ma publikálta a Tőzsdefórum a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatait a magyar gazdaság 2017 évi teljesítményéről. A teljes KSH-jelentést csak május 2-án publikálják majd, az előzetes adatokból viszont már tisztán látszik, hogy meredeken emelkedett a tavalyi év folyamán az új lakásokra kiadott engedélyek száma. Összesen 44%-al több lakásépítést hagytak jóvá a hatóságok mint 2016-ban, most az első negyedben még ezt is megfejelte az építőipar: 14,389 lakás ebből fel is épült.

Az emelkedés ismeretében tehát felettébb szembeszökő a másik részadat, amely szerint Budapesten mindezek ellenére csupán 2761 lakást vettek használatba, ez a szám pedig enyhén csökken illetve stagnál: 0,6%-al kevesebb, mint 2016-ban.

Így tehát, miközben az újépítésű lakások négyzetméterára a megfelelő, többletmunkaerőt is bevonzani képes Közép-Magyarországi régióban meredeken emelkedik, az újonnan felépült ingatlanok száma is ugyanígy növekszik, ezek közül azonban például a fővárosban közel ugyanannyi kelt el tavaly, mint két éve.

Ennél is elgondolkodtatóbb, ha összehasonlítjuk a tavalyi építőipar előzetes számait az A Város Mindenkié és a Habitat for Humanity 2017-es lakhatási költségvetés elemzéséből. Utóbbi, ugyancsak KSH számokkal dolgozva megemlíti, hogy Magyarországon 2017-ben az EU-n belüli országok közül a legnagyobb azoknak az embereknek a száma, akik zsúfolt, nem megfelelő lakáskörülmények között kénytelenek élni. Az elfogadhatatlan, nem megfelelő tetőzetű, penészes és nedves lakások aránya is kiugróan magas volt (24,8%, a lakosság közel negyede) [1]

Emellett a magyarok jó részének mindennapos gondot okoz a lakások rezsiköltségének és a lakáshitelek részleteinek fizetése. Miközben az államszocialista rendszerhez hasonlóan ma is rendkívül magas a saját tulajdonú ingatlanok aránya (90%) és így a bérlakásokban élők aránya nagyon alacsony, 2015-ös adatok szerint a háztartások között 40%-os a nem-teljesítő lakáshitelek aránya, és 480 ezer háztartásnak volt 30 napon túli villamosenergiadíj-elmaradása.

Így tehát, miközben a költségvetés lakástámogatási tételei nagy részben átláthatatlanok, bérlakásokra, a szociális hálóra is alig költ az állam, a lakástámogatások legnagyobb tétele (36%) a 2017-es költségvetésben a szociálisan legigazságtalanabb, nagyobb jövedelműeket helyzetbe hozó CSOK volt.

Jól látható tehát, hogy hiába dübörög a főleg EU-s támogatásokból élő építőipari szektor, egyrészt ezeket a lakásokat a magyarok nagy része semmiféle módon nem tudná jövedelméből fenntartani, másrészt a kihasználatlan új, vagy felújított ingatlanok felvásárlása egyáltalán nem merül fel a költségvetési támogatások szociális bérlakásokra szánt tételeinél.

Amíg ez nem változik, maradnak az szép új, üres házak, és lakások, maradnak a kilakoltatások és az emberhez nem méltó körülmények is.

(AVM-Habitat for Humanity, Tőzsdefórum // Címoldali kép: TESZ Alapítvány)

[1] – Eurostat – Quality of life index – Total population living in a dwelling with a leaking roof, damp walls, floors or foundation, or rot in window frames of floor – EU-SILC survey – http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=ilc_mdho01&lang=en

Olvass tovább!