Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„A tudomány nem tartozik elszámolnivalóval” – egyetemi oktatók szedték ízekre a Magyar Idők cikkét

Alig egy nappal a választás után a Magyar Idők már neki is kezdett „a történelem rehabilitációjának” (magyarán újraírásának). A finnugor nyelvrokonságnak mentek neki nagy lendülettel, leginkább talán azt fájlalva, hogy:

„Gyakorlatilag a magyar történettudomány 150 éve arra törekszik, hogy a szkíta-hun-avar-magyar történeti folytonosság közé éket verjen, és azt minden eszközzel cáfolja.”

A lap a finnugor rokonság tanait leginkább „makacskodásnak” nevezi, és páros lábbal száll bele a tudomány művelőibe, fájlalva, hogy még az egyetemen is oktatják ezeket a (tév)tanokat, ráadásul a Magyar Tudományos Akadémia is szemben áll e kérdésben a társadalom széles rétegeivel.

A cikk szerzője olyan szép párhuzamokkal érzékelteti a probléma tétjét, mint például ez:

„A finnugor nyelvrokonság törvényszerűsége a marxizmushoz hasonlítható, amely egy rendkívül logikus, észszerűen felépített elmélet, amelyből viszont hiányzik valami: az életszerűség, és hogy milyen mértékben, azt a gyakorlati megvalósítása során keletkező áldozatok száma mutatja meg.”

Szerencsére az ELTE Finnugor Tanszékének oktatói valóban „makacs” emberek, így egy parádés listába szedték a cikk csúsztatásait, és egyben meg is cáfolták azokat.

A marxizussal való párhuzamról például elég tömören megállapítják, hogy hibás:

„A nyelvrokonságot mindig azonos módszertan alapján állapítjuk meg. A módszertan bármely tetszőleges nyelvre alkalmazható, a vizsgálat bármikor újra lefolytatható, az eredmények ellenőrizhetők. A marxizmust már megpróbálták lefolytatni, remélhetőleg nem lesz kontrollteszt. „

„A kérdés viszont az, hogy a nemzet magasabb szempontjaiból nézve jogos-e ezen makacskodás” – írja a Magyar Idők. „Nem tudjuk, mik a nemzet magasabb szempontjai, de nem hinnénk, hogy a kedvükért megváltozna a magyar esetragozás” – írják az egyetemi oktatók.

Emellett több tárgyi tévedésre is rámutatnak (a magyar nyelv finnugor alapokon nyugvását például nem az 1860-as években Hunfalvy Pál és Budenz József, hanem Sajnovics János vitte be a köztudatba, 90 évvel korábban), és jelzik azt is, hogy bár lehet, hogy van a nyelvészek és a „széles tömegek” között egy nézeteltérés a finnugor nyelvrokonság elfogadottságával kapcsolatban, de „a tudománynak nem dolga kiszolgálni a közhangulatot.”

Az ELTE oktatói végezetül ezzel zárják:

„Mi eddig is és ezután is tanítunk, kutatunk, konferenciázunk, és igyekszünk megismertetni a finnugor népeket, nyelveket, nyelvészetet. Túl keveset tudnak hazánkban róluk, pedig számukra mi fontosak vagyunk. Hiszünk abban, hogy a tudomány nem tartozik elszámolni valóval semmilyen ideológiának, és igenis ragaszkodni fogunk az igazolható nézetrendszerekhez.”

Az egész bejegyzés itt olvasható:

A címlapkép innen származik.
Olvass tovább!