Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Így sodródott Putyin karjaiba Orbán

Terjedelmes anyagot közölt a Direkt36 Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közeledésének történetéről. Mint ismeretes 2008-ban Orbán Viktor még igen kemény szavakkal illette Moszkva Grúzia elleni hadjáratát, ám 2010 után látványosan javultak az orosz-magyar kapcsolatok. A Direkt36 több kormányzati és diplomáciai forrással folytatott háttérbeszélgetések alapján próbálta rekonstruálni a közeledés krónikáját.

(Fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda)

Az oknyomozó műhely szerint a magyar miniszterelnök sokszor hazai hatalompolitikai játszmák megnyerésére használta az orosz szálat, ám kérdéses, hogy ma még ő irányítja-e az egykori nagyhatalommal kiépített szoros kapcsolatot.

A cikk legfontosabb állításai:

  • A Gyurcsány-éra vége felé az amerikai külügy elégedetten tekintett Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos álláspontjára, ám Orbán már ebben az időszakban elkezdett nyitni kelet fel. Egyrészt azt hitte, a 2008-as gazdasági válság felértékeli Oroszország és Kína szerepét. Másrészt pedig tetszett neki a Putyin által kiépített politikai-gazdasági modell, amelyben a gazdasági elit erősen a politikai központ alá van rendelve.
  • Orbán 2009 és 2010 novemberében találkozott Putyinnal. Az ismerkedési körök során kiderült, Moszkva szeretné, ha a magyar kormány garanciát vállalna az orosz állami bank, a Vnyesekonombank Dunaferrnek és Malévnak adott hiteleire. Emellett szerette volna, ha a magyar állam megvásárolja a Szurgutnyeftyegaz nevű orosz energetikai óriáscég MOL-részesedését.
  • A Szurgutnyeftyegaz 24 százalékos MOL-részesedésének megvásárlását arra használta Orbán, hogy Simicska Lajostól független gazdasági befolyásra tegyen szert, emellett Csányi Sándor OTP-vezérrel szemben is ütőkártyára tett szert. Simicska hangosan ellenezte az oroszok kivásárlását a MOL-ból, de Orbán már jóval a nyílt szakítás előtt eldöntötte, hogy meggyengíti az oligarcha politikai befolyását.
  • A 2010-es választások után egyébként Simicska Lajos és üzlettársa Nyerges Zsolt is jártak Moszkvában, ahol üzleti kérdésekről tárgyaltak az orosz titkosszolgálatok embereivel.
  • Ugyancsak Simicska gyengítését szolgálta a MET-üzlet. A magyar állam bővítette a nyugatról behozható – és akkoriban a világpiacon olcsóbb – gáz mennyiségét, és a MET-nek adott lehetőséget arra, hogy ezt aztán jelentős haszonnal tovább értékesíthesse. Ez jelentős bevételeket jelentett mind a Csányi-Hernádi páros által irányított MOL, mind pedig orosz hátterű cégeknek is.
  • Innen már teljesen magától értetődő volt, hogy Orbán a paksi bővítés esetében is az oroszokat fogja választani. A paksi bővítés 2014 januári bejelentése a külügyminisztériumban is sokakat meglepetésként, a tisztviselők egy jelentős része is csak a hírekből értesült, hogy orosz hitelre és orosz kivitelezőkkel valósul meg Paks 2.
  • Nyugati diplomáciai források szerint Orbán túl közel került Putyinhoz, és már nem ura a helyzetnek. Ezt támasztják alá azok a pletykák is, melyek szerint Putyin “saját magát hívta meg” Budapestre tavaly nyáron. “Ez egy üzenet volt Orbánnak, hogy Putyin bármikor ide tud jönni a saját országába” – fogalmazott egy európai diplomata.
  • Orbán úgy hiszi, Putyinnal való kapcsolatát ki tudja játszani a nyugati nagyhatalmakkal szemben. A miniszterelnök az őt ismerők szerint kifejezetten élvezi a nagyhatalmak közötti manőverezést, aminek egyrészt az az oka, hogy a hazai belpolitikát már évek óta unalmasnak tartja, másrészt meg van győződve a saját rendkívüli vezetői képességeiről, és ezt szűkebb körben nyíltan hangoztatja is.

A Direk36 részletes cikkét itt olvashatjátok el.

 

Olvass tovább!