Február 15. éjjelén a párizsi önkormányzat felhívására 1700 önkéntes és 300 szakmabeli járta be a francia főváros utcáit, hogy felmérje a hajléktalanok helyzetét.

A Szolidaritás éjszakája névre keresztelt akcióra azután hívott fel a szocialista vezetésű Városháza, hogy a lakhatási ügyekért felelős államtitkár, Julien Denormandie január végén azt mondta, Párizs körzetében, a 12 milliós lakosú Île-de-France régióban mintegy 50 „elszigetelt” hajléktalan élhet. Az államtitkár utólag sem tudta kimagyarázni az abszurdan alacsony adatot, és más kormányzati nyilatkozatokkal felerősítve (pl. az önszántukból az utcán éjszakázó emberekről) hetek óta tart a polémia.

Ezt a vitát is próbálta konstruktívan lezárni Anne Hidalgo polgármester asszony kezdeményezése, amely már működik egy ideje New Yorkban, Athénban vagy Brüsszelben (sőt, Szegeden 13 éve létezik a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség jóvoltából egy ilyen néven futó, bár kissé más jellegű esemény, ahol többek között ételt és ruhát osztanak a hajléktalan embereknek). A szocialista politikus kvázi ellenzékben van Emmanuel Macron köztársasági elnök hatalmon lévő pártjához képest, amely elvben „progresszív” ihletésű, de a gyakorlatban főleg jobboldali politikákat követ, és a szociális területeken nemhogy előrelépést, de inkább regresszív intézkedéseket tervez.

Hidalgóék célja elvileg az utcán élők profiljának és számának alaposabb felmérése volt, a vállaltan kísérletinek szánt első alkalommal. Árulkodó, hogy friss hivatalos adatok nem léteznek, a terület egyik legismertebb szervezete, az Emmaüs Solidarité igazgatója szerint az utolsó felmérés 2012-es, és az ország egész területén 141 500 hajléktalan személyt számolt össze, ezen belül 28 ezret Île-de-France régióban. Azóta azonban a helyzet rengeteg romlott.

A párizsi kezdeményezés pozitívuma, hogy  kifejezésre juttatja, a városvezetés nemcsak érzékeny a problémára, de tenni is kíván az ügyben, méghozzá a civil szervezetek, a szociális szakma állami-helyi szereplői és a polgári szolidaritás összefogásával.

Az első alkalommal megrendezett eseményre jelentkező 1700 önkéntes sikernek mondható, még akkor is, ha az utcákat este 10 és hajnali egy óra között felmérő 350 csapat számos nehézséggel is találkozott. Ahogy az alábbi videón is látható, az önkéntesek között találunk mindenféle embereket, fiatalabbakat, idősebbeket, nőket-férfiakat vegyesen.

Hier soir, les Parisiennes et Parisiens ont été nombreux à sillonner les rues de Paris pour rencontrer les personnes sans-abri, nous apportant une aide précieuse pour mieux les connaître et adapter nos actions.
Retour sur la #NuitDeLaSolidarité

👉 https://t.co/NVZVgbsVuJ pic.twitter.com/Bi2wqeXw69

— Paris (@Paris) 2018. február 16.

A kétórás előzetes felkészítésen pl. olyan alapokról tájékoztatták őket, hogy az általuk kitöltendő kérdőívek anonimak és önkéntesek, hogy senkit nem szabad felébreszteni, vagy egy sátor magánszférának számít. Itt is elhangzott, hogy a felmérésen túl, elsősorban az emberekről szól az este, az odafordulásról, a figyelemről, az emberszámba vételről, és az érintettek szükségleteinek felméréséről.

Az önkéntesek elkerülték a vincennes-i és boulogne-i erdőt, a közlekedési vállalatok által felügyelt zónákat (pályaudvarokat, metrót, parkolókat), akárcsak a kórházakat. És 40 „speciálisnak” minősített helyet, ahová csak szakmabeliek mentek (pl. a körgyűrű környékén létező táborokba, vagy a drogfogyasztás miatt kockázatosabb körzetekbe).

A fővárost utcáról-utcára bejáró önkéntesek egy szakavatott személy vezetésével szembesültek a kommunikációs vagy nyelvi problémákkal; azzal, hogy az esti órák mobilitása miatt nem is olyan könnyű megtalálni az érintetteket. Sőt, azzal, hogy a hajlék nélkül élők sokszor egyáltalán nem „látszanak” annak: olyanok is odamentek hozzájuk, hogy kitöltsék a kérdőívet, akikről „sosem gondolták volna”, hogy nem rendezett a lakhatásuk.

A főváros szerdán délben adta közre az első adatokat: összesen 2952 hajléktalan emberrel léptek kapcsolatba aznap este az önkéntesek (2025), az olyan partner intézmények, mint a helyi BKV, MÁV és kórházfelügyelet (738), és a speciális kockázatú zónákba ellátogató hivatásosok (189).

 

Azaz nemcsak ez a szám nincs köszönő viszonyban az államtitkár által emlegetett félszázzal, de valójában még ennél is súlyosabb a helyzet. A téli hónapokban ugyanis 1500 embernek adnak helyt az átmeneti szállások, és a nagy hidegben újabb intézményeket nyitottak, ahol további 672 személy húzódott meg. Tehát jóval 5000 fő felett van azoknak a száma, akinek lakhatása nem biztosított a 2,2 millió lakosú fővárosban.

Még nem tudni, mihez kezdenek a további adatokkal Hidalgóék, és mennyivel több a Szolidaritás Éjszakája egy szép gesztusnál. De azt mindenképp üdítő látni, hogy egy önkormányzat a lakosságot is mozgósítva, a szakmai szervezetekkel egységben, nem elrejtendő teherként, nem bűnözőkként, hanem együttérzéssel és érdeklődéssel, feltételezhetően a segítés vágyától vezérelve tekint azokra, akik emberfeletti erőfeszítéssel próbálják túlélni az utcát. És akik nemcsak áldozatai a szociális háló foszladozásának, de sorsuk arra is figyelmeztet, hogy nagy baj van az intézményrendszerrel és a politikákkal, ha a világ ötödik gazdasági nagyhatalmának fővárosában ezrek maradnak fedél nélkül.