Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában jelenleg csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel, ennél a számnál pedig a választáson elvileg lehetséges indulók száma nőhet áprilisig, mivel a bíróságok a jogerőt utólag állapítják meg – írja az MTI. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy, százas nagyságrendű párt feszül majd egymásnak tavasszal, hiszen az indulásnak az is feltétele, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jelölő szervezetként nyilvántartásba vegye.

A százas álomhatárt még négy évvel ezelőtt sem lépte át a jelölő szervezetek száma, pedig akkoriban lett igazán nagy biznisz elindulni a választáson. Mint ismert, ekkor szűntek meg ugyanis a kopogtatócédulák, így a választók akármennyi párt jelöltjét támogathatták aláírásukkal. Ezzel gyerekjáték lett megszerezni a jelöltállításhoz szükséges 500 támogató aláírást. A pártok jelöltenként egymillió forintot kaphattak állami támogatás gyanánt, 27 jelölt – így országos lista állítása – esetén további 149 millió forint ütötte a pártok markát.

Összeszedtük a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján, hogy az egyes választásokra végül hány pártot vett nyilvántartásba az NVB – ezek a számok is jól mutatják a 2014-es kamupárt-alapítási hullám hatását:

2014-es országgyűlési választás előtti évben 23 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak. Hasonló pártalapítási hullám a szabad választások újdonságélményének idején, az 1990-es évek első felére volt jellemző. A kis pénznyelők a legutóbbi választások után is szaporodtak, az OBH adatai szerint csak tavaly 70 pártot, míg 2018-ban eddig kettőt jegyeztek be jogerősen. A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta pedig összesen 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből eddig csak egyet töröltek a nyilvántartás szerint.

Elvileg erre a folyamatra kívánt hatni az a tavaly ősszel fideszes kezdeményezésre eszközölt törvénymódosítás, amelynek értelmében azok az állami kampánytámogatásban részesülő pártok, amelyek az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem érnek el, kötelesek visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt.

Egyelőre kétséges azonban, hogy a törvénymódosításnak komoly visszatartó ereje lesz az áprilisi választás szempontjából. Bár Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2014-es 84 nyilvántartásba vett induló messze van még, az viszont mindenképpen figyelemre méltó, hogy az első bejelentkezések óta eltelt bő hétben

már 54 párt kérelmét nézte át az NVB, ebből pedig csak egy számára nem engedélyezte a nyilvántartásba vételt.

További négy párt – köztük a Jobbik és a DK – pedig már bejelentette indulási szándékát. Azaz már most annyi jelölő szervezet jelezte indulási szándékát, mint amennyi 1990-ben, a második „legnépesebb” választáson végül összesen elindult.

Abban, hogy az indulók tábora már most ilyen népes, valószínűleg nagy szerepe van a NAV decemberben bejelentett „kudarcának” a 2014-es kamupártok visszamaradt tartozásai ügyében. Az adóhatóság a múlt év végen közölte: az ajánlóívek visszaküldésének elmaradása miatt kirótt bírságok behajthatatlan tartozássá váltak.

Külön motiváló erő lehet a tavaszra gyúró fantompártoknak, hogy a rendszernek olyan nagy nyertesei is vannak, mint például a Magyar Demokratikus Unió nevű párt, amely legutóbb 54,8 millió forintot nem fizetett vissza a be nem adott 1080 ajánlóív után. A NAV idén novemberben közölte a Nemzeti Választási Irodával, hogy a pártnak vagyona nincs, így az eljárást megszüntették. Három nappal a tartozás alól feloldó levél után az pedig az MDU bejelentkezett a 2018-as választásokra, az NVB pedig nyilvántartásba is vette.