Az MTI ismét figyelmeztette a valóságra a kormányt

A globális pénzügyi vezetőket tömörítő, a davosi találkozót minden évben megszervező Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) az idén is felmérést készített arról, melyek lehetnek a legnagyobb globális kríziskockázatok 2018-ban. Az ötös listáról 2015 óta először lekerült a tömeges kénszervándorlás (a magyar kormánykommunikáció. ezt nevezi a “migránsok” özönének). Ez a sorra születő határkerítések, az USA bevándorláspolitikájának szécsúszása és a nyugati szélsőjobboldal előretörése miatt talán nem is megdöbbentő.

Adatok: World Economic Forum, Grafika: MTI

Ami azonban valóban meglepő lehet az a Magyar Távirati Iroda kiemelése a kockázati tényezőkről. Az eredmények ugyanis nyilvánvalóan szembemennek a kormány nemrég meghirdetett “Stop Soros” törvénycsomagjával, amely szerint épp a “bevándorlásszervezés” és a “tömeges betelepítés” az, amitől a magyaroknak a legjobban félniük kellene.

A jelentés a már untig elismételt migráció helyett a szélsőséges időjárást, természeti katasztrófákat, a tömegpusztító fegyvereket és az ivóvízhiányt tartja az előttünk álló legfontosabb kihívásoknak.

A szerzők figyelmeztettek: az elmúlt év elején a globális világrend és a nemzetközi együttműködés keretei is megrendültek a 2016-os év eseményei – főleg Donald Trump megválasztása – miatt, ezért ezeket a strukturális fenyegetéseket továbbra sem szabad lebecsülni. Ezek közül a kockázatok közül pedig elsőrangú egy esetleges nukleáris konfliktus Észak-Koreával, ugyanis sem a Trump-kabinet, sem pedig a phenjani rezsim nem elég felkészült ahhoz hogy felerősödő feszültségek esetén maximálisan kontroll alatt tudja tartani a helyzetet.

A World Economic Forum – tőle nem meglepő módon – rendkívül optimista a világgazdasági fellendülés hatásait illetően, sőt kijelentik, a tavalyi évvel véget ért a tíz éve tartó világgazdasági válság, a globális termelékenység pedig lassan visszakúszott a 2008-as krach előtti utolsó békeév szintjére. Ezzel kapcsolatban azonban még ők is hozzáteszik: a világ lakosságának nagy része elégedetlen a jelenlegi gazdasági berendezkedéssel, és “új társadalmi szerződésre” van szükség a viszonyok stabilizálásához, amelyben a tőkének és a munkának ismét ki kell egyeznie. Ez a megállapítás összhangban van a szervezet tavalyi jelentésével is, amely ugyancsak a demokrácia újbóli megerősítését és az egyenlőtlenség jelenetős mérséklését jelölte meg, mint elérendő célt.

A tanulmány azonban aláhúzza, míg szerintük az emberiség egyre hatékonyabban kezeli az egyszerűbb, hagyományosabb kockázatok újbóli megjelenését, a komplex fenyegetésekre, ilyen például a súlyosbodó klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, amelyhez összetett, és egységes cselekvésre lenne szükség.

Olvass tovább!