Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

200 ezer nőt érint a betegség, a minisztérium mégis úgy tesz, mintha nem lehetne javítani a helyzeten

Vasárnap körbejárta a sajtót Krámli Kinga története, az énekesnő Facebook-posztban mesélte el, hogy négy évet kell várnia arra, hogy megműtsék. Posztja bizonyos szempontból túlmutat önmagán: az endometriózis ugyanis valóban népbetegség, a fogamzóképes magyar nők (15-45 év közöttiek) 10-15 százalékát, azaz körülbelül 180-240 ezer nőt érint – ráadásul 10 évvel ezelőtt még csak 5-10 százalékos gyakorisággal fordult elő ez a betegség az érintett korcsoportban.

A fotó forrása az “Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány petíciója.

A poszt óta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közölte: nincs ekkora várakozási idő, legfeljebb két hónapot kell várni egy operációra – ami épp határérték. Ugyanis a vonatkozó kormányrendelet értelmében tartós kapacitáshiányról akkor beszélhetünk, ha az egészségügyi szolgáltató a fekvőbeteg-szakellátást a beteg részére a jelentkezését követő 60 napon belül nem tudja biztosítani.

2017. december 28-án Rétvári Bence államtitkár szinte szó szerint ugyanezt a választ adta Kunhalmi Ágnes szocialista politikus kérdésére:

Tájékoztatom, hogy jelenleg mindössze egy eset várakozik endometriózis miatt, mely esetben a tervezett várakozási idő 62 nap.”

Kunhalmi egyébként arra volt kíváncsi, hogy hány nőt érint az endometriózis Magyarországon, az államtitkár válaszából pedig az derül ki, hogy 2010-ben fekvőbetegként 1118 nőt kezeltek ezzel a betegséggel, 2017-ben pedig novemberig 1119-et, ami azt jelenti, hogy a fekvőbeteg ellátásban valóban nem érezhető drasztikus változás.

A járóbeteg ellátásban viszont 2010-ben 5128 fő, 2017-ben novemberig bezárólag 7181 fő beteg fordult meg endometriózissal, ami viszont már érezhető növekedést jelent.

Az endometriózis főbb tünetei:

  • fájdalommal kísért menstruáció (Az érintett nők egyharmada a fájdalom tekintetében tünetmentes is lehet!)
  • szabálytalan menstruáció
  • meddőség
  • alhasi fájdalom
  • krónikus kismedencei fájdalom
  • fájdalmas nemi élet
  • szorulás vagy hasmenés
  • fájdalmas széklet/vizeletürítés
  • véres széklet/vizelet

Azt viszont fontos tisztázni: az endometriózis különböző elváltozásokat okozhat, amelyek más és más bonyolultságú műtéteket igényelhetnek, ami azt is jelenti, hogy egyes esetekben valóban többet kell várni. Krámli Kinga esetében például bél érintettségű endometriózisról van szó, amihez bélvarrógép szükséges, ez pedig már bonyolítja a kezelés elérhetőségét, ami valóban kórház- és orvosfüggő is.

Mondjuk bizonyosan nem segít a helyzet tisztázásában, hogy az alapkezelő adatai időnként köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

A 24.hu meglehetősen alapos cikkében hasonlította össze még tavaly, hogy a NEAK és az egyes klinikák évente hány műtétet jegyeznek (itt megtekinthető), mi csak egy példát emelnénk ki:

Pécsen a NEAK adatai szerint 74 műtétet végeztek, a klinika becslése szerint viszont 250-270 darabot.

Az adatok közti eltérés oka többek közt az lehet, hogy például a bél érintettségű endometriózist nem a nőgyógyászaton, hanem a belgyógyászaton kezelik (mert mondjuk ott vannak megfelelő eszközök is ehhez), így viszont a finanszírozás miatt a klinikák is máshogy jelentik le az esetet, ami így kiesik a rendszerből, a valós adatok pedig torzulnak.

Ez pedig akadálya lehet annak is, hogy ez az immár egyre többeket érintő betegség valóban kellő hangsúlyt kapjon, és a nők még időben felismerjék a betegség tüneteit, illetve elkezdődhessen kezelésük.

„Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány kiemelt feladatának tartja, hogy hangot adjon az érintetteknek, és felhívja a figyelmet az endometriózis, és más női hormonális jellegű problémák időben történő felismerésének fontosságára.

Rétvári Bence tavaly év végi válaszából egy dolgot feltétlenül érdemes kiemelni:

A Nemzeti Ifjúságfejlesztési Stratégia célkitűzései között kiemelt szerepet szántunk az egészségfejlesztési alapismeretek beépítésére a közoktatásba, de a felsőoktatásba, és a felnőttképzésbe is. Az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosságot célzó szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatok közül az ifjúsági korosztályt a szervezett méhnyakszűrés érinti.

A helyzet tehát az, hogy konkrétan olyan tájékoztató kampány, ami erre a betegségre hívná fel a figyelmet, nincsen, semelyik érintett korosztályban, miközben egyre több nőt érint a megbetegedés.

Rétvári emellett azt is jelezte: „Az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány szakmai együttműködés keretében eljuttatta a minisztériumhoz a betegeknek szánt endometriózisról szóló tájékoztató kiadványát, melyet az illetékes szakmai grémiumok bevonásával véleményezünk.

Véleményezés folyik tehát éppen. Miközben ki tudja, hányan várnak éppen műtétre, és hány nőnek fogalma sincs arról, hogy mi az az endometriózis, netán problémáit ez a betegség okozza.

A helyzet semmiképp se nevezhető megnyugtatónak.

Olvass tovább!