Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szégyenfalon alázzák a diákokat egy tatabányai középiskolában

Egy tatabányai szakgimnáziumban az iskolai faliújságra kerül ki azoknak a diákoknak a teljes neve, osztálya és elmarasztalási formája, akik bármilyen vétséget elkövettek –  írja Facebook-oldalán a Független Diákparlament (FDP).

Fotó: Független Diákparlament, Facebook

A Tatabányai Szakképzési Centrum által fenntartott intézmény legforgalmasabb helyén, a bejárattal szemben állíttatta az igazgató a szégyenfalat, amely a Diákparlament beszámolója szerint nem a nyilvános pellengérre állítás az egyetlen „szokatlan” büntetési forma. A diákok elmondása szerint rendszeressé vált, hogy „az igazgató az alapvető kötelezettségeit elhanyagolva, vagy a jogszabályokkal ellentétes módon elvégezve, autoriter magatartását ezzel fenntartva végzi munkáját”. Erre példaként hozzák, hogy „pedagógiai módszerre” hivatkozva alázza meg saját diákjait bármilyen kisebb vagy nagyobb szabályszegés esetén. Már a legkisebb kihágásért úgynevezett „szóbeli igazgatói figyelmeztetést” kaptak a tanulók, ami egy nem létező elmarasztalási mód.

A fentiek az FDP érvelése szerint alapjogsértőek, amennyiben az intézkedések több pontos is áthágják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakat, különös tekintettel a 12. cikkben foglaltakra, amelyek így hangzanak:

“Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni,

sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni.

Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.”

A diákság vádjait az iskola vezetősége pedagógiai módszerekre és a tanulók tájékoztatásának szükségességére hivatkozva elutasította.

A jogsértés mellett nyilvánvalóan felmerülnek az ominózus „pedagógiai módszer” pszichológiai következményei is. Deliága Éva gyermekpszichológus így ír blogján a hasonló büntetések hatásáról:

“A megalázottság élménye maradandó,

káros irányba viszi a befolyásolható, sérülékeny gyermek személyiségfejlődését. Az iskolában töltött idő alatt a gyermek ki van szolgáltatva a pedagógus viselkedésének, véleményének. Ha az a pedagógus őt lustának, rossznak látja egy idő után elhiszi magáról, hogy ő olyan, és már erőfeszítést sem fog tenni, hogy kitörjön ebből a skatulyából. A szégyen pírja sokáig kíséri majd. Rossz irányba befolyásolhatja önértékelését és az osztálybeli társas kapcsolatait is.”

Olvass tovább!