Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

2018, az utolsó „bő” esztendő

Noha tavasszal Lázár János kategorikusan tagadta, hogy választási költségvetés lenne a 2018-as, a kormány mindenesetre a január elsejétől életbe lépő változásokkal rendesen megnyomja a kampányidőszakot. A Napi.hu összeállításából kiderül, mi minden lesz olcsóbb 2018-ban – ha olcsóbb lesz egyáltalán –, és mennyi pénz marad a háztartásoknál; de a prognózisok szerint még ilyen hangulatjavító csomagot sem fogunk látni egy darabig.

A szelektív és visszafogott áfakulcs-csökkentés jegyében 2018 első napjától újabb árucikkek adója mérséklődik. Január 1-jétől 27-ről 5 százalékra csökken a fogyasztási célú halak és a házi sertés vágási melléktermékek, belsőségek áfakulcsa (így például a zsírszalonna és a máj is olcsóbbá válhat). Egy korábban elfogadott törvénymódosítás nyomán pedig az éttermi szolgáltatások adókulcsa a jelenlegi 18-ról szintén 5 százalékra csökken keddtől – miközben bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást (ebből 11,4 milliárd forint bevételt vár az NGM). Mindezek mellett bővül az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs alá sorolt-, vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök köre is.

Korábban írtunk arról, hogy ez jól hangzik ugyan, de a vásárló majd hiszi, ha látja:

hogy gyakorlatilag ki jár majd jól, az alapvetően attól függ, hogy a kereskedelem, azaz a kereskedők mennyire hajlandóak az adó csökkenését követően csökkenteni a fogyasztói árakat. Nem feltétlenül lesz ugyanis az áfa csökkentéséből árcsökkenés – sajnos az ellenkező irányú mozgás automatizmusa a jellemző.

Könnyen lehet tehát, hogy az adócsökkentés áldásos hatása nem a fogyasztó, hanem a kereskedő javát szolgálja. Sem törvény, sem egyéb jogi eszköz nincs – és a jelenlegi intézményi-jogi keretek között nem is lehet, sőt nem is lenne szerencsés, ha lenne -, amely kikényszeríthetné, hogy a kereskedők pontosan annyival csökkentsék az adott termék árát, amennyivel az adótartalom csökken.

Emellett 18-ról 5 százalékra változik az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó kulcs (az NGM számításai szerint a az utóbbi lépés mintegy 22 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozásoknál). A szolgáltatók pedig már bejelentették, hogy a digitális jólét program keretében kínált csomagoknál az áfacsökkentést teljes mértékben érvényesítik. Egészen kalandos utat tett meg az internet-hozzáférés adóztatásával kapcsolatos felfogás 2014 óta, nem igaz?

Az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac okozta problémát a kormányzat többek közt azzal próbálja meg kezelni, hogy tovább csökkenti a munkabér közterhét.

A munkabérekre rakodó szociális hozzájárulási adó (szocho) az idei 22 százalékról 19,5 százalékra csökken – ez mintegy 200 milliárd forintot hagy a munkaadóknál, amelyből akár emelhetik is a béreket – ha akarják.

Nőnek valamelyest a kötelező legkisebb bérek is: a minimálbér 8 százalékkal, 138 ezer forintra, a szakmunkás garantált bérminimum pedig 12 százalékkal, 180 500 forintra emelkedik. Az előbbi – családi adókedvezmény nélkül számolva – havi nettó 91 770 forintos, míg az utóbbi pedig 123 643 forintos nettó bért jelent.

Mindez a még a 2016 novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás eredményeként lép életbe holnaputántól, amelyről még annak idején megírtuk,

hogy alapvetően így is a tőkések és a legjobban keresők járnak jól, mert bár a munkaadónál ott marad a pénz, ezek az intézkedések a munkavállalói terhek csökkentése nélkül nem sokat segítenek.

Márpedig a bérek lefölözésében a Deloitte friss felmérése szerint továbbra is az élen járunk mind európai, mind régiós összehasonlításban.

Hát még akkor mi lesz itt, ha 2018 után lezárul a bőség rövid időszaka, és visszatér a költségvetési szigor?  Márpedig a kormány 2021-ig szóló prognózisából ez olvasható ki.

A kitekintés szerint az adócsökkentések a választások után nem folytatódnak.

A személyi jövedelemadó végig 15 százalék marad, noha a kormányfő régóta lebegteti a 9 százalékos kulcsot. Hiábavalónak bizonyul a sokszor megismételt brüsszeli ajánlás is, hogy az alacsonyabb jövedelműek adóterheit mérsékelni kellene. A tervezet az általános forgalmi adónál sem számol újabb kulcscsökkentéssel. Kétséges az is, hogy a választásokra időzített látványos béremeléseknek milyen lesz a folytatása. Mindeközben pedig az EU-s programokból támogatott kiadások 2018 és 2021 között a negyedére apadnak, bár mint tudjuk, a magyar gazdaságot ezek nélkül is lehet működtetni.

 

 

Olvass tovább!