Óriási, 15 százalékos minimálbéremelést és a garantált szakmunkás bérminimum 25 százalékos emelését jelentette be a kormány. Ha tényleg megszavazzák, az elsőre hatalmas előrelépésnek hangzik a borzasztó magyar fizetések mellett. Csakhogy ez bruttó minimálbéremelés, és Magyarországon adóztatják meg a legjobban a minimálbért, így a nettó kézhez kapott összeg nem fogja elérni a környező országok minimálbérét. Mindeközben viszont nem az alacsonyan vagy átlagosan keresők adóterheit, hanem a legjobban keresők, és a nagy cégek terheit akarja csökkenteni a kormány.
(Kép forrása: tenytar.hu)
Beismerte Orbán, hogy mesterségesen alacsonyan tartották a magyar béreket
A Varga-féle minimálbéremelési javaslat mellet érdemes egy múltheti másik hírt is elolvasni. Orbán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank konferenciáján mondott fontos beszédet. Itt a miniszterelnök két fontos dolgot ismert el:
„Lezárult Magyarországon az a gazdaságfejlődési korszak, amelyben a versenyképesség elsősorban az olcsó munkaerőből fakadt.”
Végre nem az ellenzéknek, nem a szakértőknek kell ezt kimondani, hanem maga Orbán vallja be. A Fidesz mesterségesen alacsonyan tartotta a magyar béreket, hogy ezzel növelje az ország tőkebevonzási erejét. Ha valaki megkérdezi tehát, miért alacsonyak a bérek, itt a válasz.
Persze a csavar az egészben, hogy valójában ezzel nem nőtt Magyarország versenyképessége, hanem csökkent, ugyanis a rossz oktatás, szociális ellátás és egészségügy miatt a magyar termelékenység sem tudott igazán növekedni, így hiába az alacsony bérek, ez csak elvándorláshoz vezetett, de igazi tőkevonzása nem lett.
„Az országnak és egész Közép-Európának szembe kell néznie a „bérnyomás” jelenségével, azzal, hogy a politikai valóság és a gazdaság fejlődése magasabb béreket követel.”
Örül az ember, hogy Orbán hat év kormányzás után végre ezt is észreveszi. Főleg, hogy a bérnyomást a közmunkával, a magyar bérek mesterséges alacsonyan tartásával részben ő is növelte. Akár örülhetnénk is annak, hogy végre akkor jön a béremelés Magyarországon, csak hát Orbán el is mondja, mi a válasza az alacsony bérekre. Nyilvánvalóan erre válaszul született a minimálbér megemelésének ötlete.
Csakhogy Orbán beszéde után egyértelműnek kell lennie, ez nem valamiféle könyöradomány. A minimálbér emelése szükségszerű, a magyar gazdaság állapotából adódik, és valójában már korábban meg kellett volna lépnie a kormánynak.
Nettó minimálbérben már nem olyan nagy az emelkedés
De nézzük, mit jelent ez a minimálbéremelés régiós viszonylatban. Egyrészt érdemes tudni, hogy Magyarország adóztatja meg a legdurvábban a bruttó minimálbért az EU-ban. Bár a táblázat 2013-as, de azóta se nagyon csökkent a minimálbért sújtó adó nagysága, és ezen a személyi jövedelemadó csökkentése se változtatott érdemben.
Kép:Index.hu
Hogy megértsük, ez mit jelent, érdemes még két grafikont megnézni.
Az első grafikonon az látszik, a bruttó minimálbér hogyan nőtt az elmúlt 8 évben Kelet-Európában. Itt azt láthatjuk, hogy a magyar minimálbér követi a szlovákot, kicsit kisebb a növekedés mint a lengyeleké, de verjük a cseheket. A románok pedig szép lassan közelítenek hozzánk.
Ha viszont megnézzük a Policy Agenda gyűjtését a nettó minimálbérek változásáról, azt láthatjuk, egyszerűen mindenki leköröz minket. Ez pedig azért történik, mert a minimálbérre jutó adóterhek egyszerűen felfalják az emeléseket. Érdemi adóváltozás nélkül pedig a 2017-es emeléssel is így fog történni.
Ettől függetlenül a kormány minimálbér-emelési szándéka egy jó és szükségszerű lépés, de igazán fontos hatása akkor lenne, ha a munkavállalók adóterheit csökkentené a kormány. Ellenben részben Varga Mihály bejelentése, részben Orbán Viktor fent már idézet mondatai után nem erre következtethetünk.
A tőkések, a legjobban keresők járnak jól
„Tovább kell egyszerűsíteni a társasági adó rendszerét, a 19 százalékos kulcsot csökkenteni kell, ugyanígy a személyi jövedelemadót is tovább kell mérsékelni, és a munkáltatói járulék csökkentése sem kerülhető el.” – mondta Orbán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank konferenciáján.
Az egykulcsos jövedelemadó csökkentése a leggazdagabbaknak kedvez, a társasági adó csökkentése a nyereséget növeli, hiszen a tőkét adóztatja meg, a munkáltatói járadék csökkentése pedig a vállalkozások nyereséget növeli első körben, nem a fizetéseket.
A legtöbb kisvállalkozás nem tőkenyereségként, hanem számlával és alkalmazottként veszi ki a nyereségét. A társasági adócsökkentés tehát leginkább a nagy cégeknek, a multiknak és a nagyobb közép-vállalkozásoknak fog segíteni.
A személyi jövedelemadó csökkentése csak a legjobban keresőknek segít igazán. Egy egyszázalékos adócsökkentéssel egy bruttó egymilliót kereső 10 ezerrel, egy bruttó 200 ezret kereső 2000 forinttal vihet többet majd haza. De vajon a bérnyomás, amit Orbán is említett beszédében, kin jelentkezik inkább, kinek lenne inkább szüksége nagyobb nettó bérre? Valószínűleg nem az egymilliót keresőnek, nem neki vannak albérletgondjai, rezsifizetési gondjai, nem neki kell spórolnia azon, hogy a gyerekét beiskoláztassa, vagy tudjon venni egy új hűtőt, ha elromlik a régi, és nem ő fogja elhagyni az országot egy jobb fizetés reményében.
Érthető, hogy a munkáltatói terhek csökkentésével a minimálbéremelést akarja kompenzálni a kormány, csakhogy a minimálbéremelés, pont a munkavállalói járulékcsökkentés nélkül nem ér sokat. Persze a munkáltatói járadék csökkentésének is lehetnek bérnövelő hatásai, de ismerve a magyar cégek helyzetét, azt, hogy a legális működés mellett mennyire nehezen hoznak ki nyereséget a cégvezetők, nagy valószínűséggel ez a járulékcsökkentés inkább a nyereségben fog megmutatkozni, mint béremelésben.
Ezzel az adópolitikával valójában megint a legjobban keresők, és a nagy cégek járnak a legjobban. Míg az átlagkereset-közeliek, és az az alattiak lényegében nem kapnak semmit, a minimálbéreseknek pedig nem érkezik igazán megoldás.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 330 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
