Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Vadat és halat, s mi jó falat” – ki jár jól az áfacsökkentéssel?

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.
Ez a cikk több mint 3 éves.

„A Földművelésügyi Minisztérium indítványozza egyes vadhús és a halhús áfájának 5 százalékra mérséklését annak érdekében, hogy az egészséges, jórészt bio élelmiszerek szélesebb fogyasztói rétegekhez juthassanak el” jelentette be Fazekas Sándor a huszonnegyedik Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Nézzük meg alaposabban, mit érzékelhetnek majd a „szélesebb fogyasztói rétegek” az áfacsökkentésből!

halvad.jpg

Üzlethelyiség a csepeli piacon

Az ÁFA-csökkentés elvileg jó dolog. Elméletileg mindenki jól jár vele – a gazdaság fehéredése miatt még akár a költségvetés is. Hogy gyakorlatilag kinek jó, az alapvetően attól függ, hogy a kereskedelem, azaz a kereskedők mennyire hajlandóak az adó csökkenését követően csökkenteni a fogyasztói árakat. Nem feltétlenül lesz ugyanis az ÁFA csökkentéséből árcsökkenés – sajnos az ellenkező irányú mozgás automatizmusa a jellemző.

Könnyen lehet tehát, hogy az adócsökkentés áldásos hatása nem a fogyasztó, hanem a kereskedő javát szolgálja. Sem törvény, sem egyéb jogi eszköz nincs – és a jelenlegi intézményi-jogi keretek között nem is lehet, sőt, nem is lenne szerencsés, ha lenne -, amely kikényszeríthetné, hogy a kereskedők pontosan annyival csökkentsék az adott termék árát, amennyivel az adótartalom csökken.

Miért is adná az eddig nettó 100 forintba, bruttó 127 forintba kerülő terméket holnaptól az 5%-osra csökkentett ÁFA-kulcs miatt 105 forintért? Nos, elvileg a verseny miatt. Versenyző piacon, aki olcsóbban tud eladni, az képes a forgalmát (árrugalmas kereslet esetén bevételét is) és ezen keresztül piaci részesedését is növelni – feltéve, hogy a többi szereplő nem csökkent árat. A többiek persze szeretnék piaci részesedésüket megtartani, így ők is árcsökkentésre kényszerülnek. A folyamat vége alacsonyabb ár (növekvő fogyasztói jólét), valamint változatlan piaci részesedések. Ezt láthattuk tavaly, amikor a sertéshús esetében 27 %-ról 5%-ra csökkent az ÁFA.

A verseny azonnal árcsökkenést eredményezett, a kereskedők nem „nyelték le” az adócsökkentést. Sajnos azonban a kezdeti öröm és az árcsökkenés hamar köddé vált. Piaci folyamatokkal, ilyen-olyan okokkal magyarázott árnövekedés indult el pár hónap múlva, és az árak visszaálltak a korábbi szintekre. Az éves átlagár a KSH szerint 2015-ben a rövidkaraj esetében 1400 forint, 2016-ban 1390 forint volt; míg a sertéscomb 2015-ben 1300 forintba,  2016-ban pedig 1110 forintba került átlagosan. Az alábbi – havi átlagárakat tartalmazó – ábra szépen mutatja, hogy a karajnál egy „véletlen” év végi drágulás után sikerült a csökkentett ÁFA ellenére elérni az eredeti árat; míg a comb esetében az ÁFA-kulcs csökkentése valódi árcsökkenést hozott, majd az év közepén ismét drágulás jött, ami év végére eltűntette a korábbi árcsökkenés felét.

Igaz, azt nem tudjuk, hogy a költség oldali drágulás miatt milyen árak jöttek volna létre az ÁFA-csökkentése nélkül. Könnyen lehet, hogy a karaj már 1600, a comb 1400 forint/kg ár körül járna. Árnyaltabb lehet a kép, ha az elmaradt áremelkedés hatását is figyelembe vesszük. De mivel manapság nem lehet az infláció miatti automatikus áremelkedés hatását szűrni (hiszen gyakorlatilag nincs infláció), így az elmaradt áremelésekre hivatkozni igencsak bizonytalan.

arak.jpg

Hogy ugyanígy járunk-e baromfihús és a tojás ÁFÁ-jának csökkentésével, az nemsokára kiderül. Az előjelek nem túl bíztatóak, de hátha ezúttal másképpen alakul a történet, és nem válik köddé az árcsökkenés. Reményre adhat okot, hogy a baromfihús kereslete árrugalmasnak tűnik (bár rendelkezésre álló adatok hiányában ezt nem állíthatjuk biztosan). Ekkor az árcsökkentés miatti bevételcsökkenést meghaladja a forgalomnövekedés miatti bevételnövekedés, azaz az ár csökkentése nettó bevételnövekedést eredményez, ami érdekeltté teszi a kereskedelmet az alacsonyabb ár tartásában.

A madárinfluenza miatti kínálatcsökkenés (kacsa és liba esetében, illetve a tojásnál) viszont ellenkező irányba mozdítja az árakat. Nehéz megjósolni a kínálat tényleges elmozdulását, mert az ideiglenes importtilalmak miatt a hazai piacon akár növekedhet is a kínálat bizonyos termékek esetében. A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint a baromfihús ára 16,4%-kal csökkent januárban (az előző év azonos időszaki árához képest), míg a tojás esetében 5%-os volt az ár mérséklődése. A decemberi árakhoz képest a baromfihús 12,9%-kal, a tojás 5,6%-kal lett olcsóbb (a tojás árváltozásánál látszik erősen a madárinfluenza miatti kínálati csökkenés ellentétes irányú hatása). Ez a rövid távú változás, ennyit tudunk ma. Hogy mi lesz a hatása az ÁFA csökkentésének hosszú távon, az hónapok múlva fog kiderülni.

Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

A baromfihús, sertéshús és a tojás esetében az árcsökkentés, amennyiben bekövetkezik, a nagyobb mennyiséget fogyasztó, vagyis a magasabb jövedelmű háztartások számára kedvező. A KSH adatai szerint a legalsó jövedelmi ötödben átlagosan 3915 forintot költöttek havonta hús fogyasztásra, míg a legfelsőben 7068 forintot, azaz 1,8-szor többet.

husfogy.jpg

De legalább csurran-csöppen az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak is valami, hiszen ők is vásárolnak, ha kisebb mennyiségben is, de saját fogyasztói kosarukhoz mérten jelentős arányban húst. Méghozzá éppen baromfi- és sertéshúst. Az alábbi táblázat adatai megmutatják, hogy a hús „főcsoporton” belül a sertés és a baromfihús fogyasztás viszi a prímet a nem feldolgozott húsáru kategóriában. Szóval a forgalmi adó csökkentése miatti (tartós vagy átmeneti) árcsökkenés, ha nem is a szegényebbek jólétét növeli elsősorban, de valamelyest az ő helyzetüket is javítja.

tabla.jpg

Ugyanakkor a táblázat harmadik alcsoportja, azaz a „marha, juh, kecske, vadhús” kategória számait áttekintve igencsak egyértelműnek látszik, hogy a tervezett vadhús ÁFA-csökkentésnek nem a szegények lesznek a haszonélvezői. A vadhús drága, ezért csak a tehetősek fogyasztják, ha a szaktárca ÁFA-csökkentési tervei megvalósulnak, akkor ezentúl relatíve olcsóbban.

Tulajdonképpen örülhetünk, hogy ismét sikerült egy olyan területet találnia a hatalomnak, ahol adócsökkentéssel a gazdagok jólétét tudja még tovább növelni. Fontos, hogy odafigyeljen a kormány a kisebbségek helyzetére, de az életszínvonal növelését jó lenne végre az egész társadalomra kiterjeszteni. Addig is az olcsóbb vadhúst köszönjük szépen a felső tízezer nevében!