Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kasszasöprés: jut még pénz idén az egészségügybe, de mindenre elég lesz?

Közzétette a gyógyító-megelőző ellátások 2017. évi maradványának felosztását részletező listáját a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

Tavaly ez még az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) feladata volt, miután azonban megszűnt, feladatainak egy részét a NEAK vette át. Így a kasszasöprésről is ők döntenek.

Idén egyébként több mint 1.000 milliárd forintot költött  magyar állam az egészségügyre, ezen belül is a legtöbbet a fekvő- és a járóbeteg szakellátásra fordították (összevonva több mint 560 milliárd forintot), és volt néhány előre nem tervezett kiadás is, mint például az egészségügyi dolgozók béremelése, amire több mint 10 milliárd forint ment el (és eléggé időszerű volt már, de van még itt hova fejlődni).

A maradvány felosztása viszont tavaly sem volt például zökkenőmentes, 2016 végén a járóbeteg-ellátásban sérelmezték, hogy az egy évvel korábbi kasszasöpréskor kapott 1,3 milliárd forinthoz képest csak 263 millió forinthoz jutottak. Idén viszont a járóbeteg-szakellátásba 1.141 millió forint jut, emellett nagyobb összeget (1 milliárd forintot) szánnak pluszban a várólisták csökkentésére is, és több másik területre (a lista itt végigböngészhető).

Érsebészetre pedig 50 millió forintot.

Azért érdemes ezt a területet kiemelni, mert az érsebészet meglehetősen neuralgikus pontja a magyar egészségügynek.

Ahogy évek óta, az érsebészet idén is az ország minden megyéjében, és a fővárosban is hiányszakmának számít, olyannyira, hogy vezeti is a hiányszakmák listáját.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete már korábban is figyelmeztetett arra, hogy az érsebészek jelentős hányada munkaidejének egy részében hasi sebészeti műtéteket végez (vagyis nem a saját feladatát végzi), magánpraxisban visszereket kezel, és hát sokan közülük is elhagyták az utóbbi években az országot. Mivel pedig utánpótlás nem nagyon van, a gyakorló érsebészek átlagéletkora is igen magas (és persze folyamatosan nő), sokan a nem is túl távoli jövőben nyugdíjba vonulnak majd.

2015-ben például alig 100 érsebész praktizált hazánkban, ami már csak azért is létkérdés a betegek számára, mert a lábamputációk felét(!) nem kéne végrehajtani, ha az állam a drasztikus megoldás helyett inkább az értágítást preferálná, megfelelő finanszírozási rendszerrel. Na meg ha lenne elég orvos az országban, aki elvégezné ezeket a beavatkozásokat…

Decemberben egyébként már pumpált egy nagyobb pluszösszeget a kormány az egészségügyi ellátó rendszerbe, a kórházak adósságait rendezték, arra 54,6 milliárd forint ment el.

De az talán jól látszik, hogy mivel évek óta szükséges a kórházak felgyűlt adósságainak év végi rendezése (ami egyébként a beszállítókat év közben terheli meg rettenetesen), hogy maga a rendszer ebben a formában nem éppen működik olajozottan.

Jövőre állítólag 238 milliárd forinttal több jut az egészségügyre. Meglátjuk, mire lesz elég…

Olvass tovább!