Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Világszerte mélyponton a vélemény- és sajtószabadság

Az elmúlt tíz évben aggasztó méreteket öltött a vélemény- és sajtószabadság korlátozása világszerte – tárta fel az Article 19 csoport nemzetközi kutatása. A kutatás a vélemény- és információszabadság öt fő területét vizsgálta: a civil szférát, a médiát, az online szabadságot, a védelmet és az átláthatóságot. Az eredmények nagyon szomorú képet festenek a 21. század sajtószabadságáról.

Az internet elterjedésével teljesen átalakult a kommunikáció és azon belül a sajtó működése, és a temérdek pozitívummal együtt (az információhoz való hozzáférésünk például sok szempontból sokkal könnyebbé vált) a technológiával együtt soha nem látott mértékben tudják kormányok, multik és a piac befolyásolni azt, hogy milyen információhoz férünk hozzá. A Facebook és a Google befolyásáról korábban írtunk már, algoritmusaiknak negatív hatása a Brexit és az amerikai elnökválasztás során vált igazán nyilvánvalóvá.

De nemcsak az információ korlátozása a probléma, az elmúlt 17 évben az újságírókat fenyegető konkrét fizikai veszély is növekedett. 2016-ban Bangladesben 320 újságírót és bloggert támadtak meg, hármat közülük meggyilkoltak. Brazíliában tavaly 22 újságírót támadtak meg, négyet megöltek. Mexikóban 426 újságírót támadtak meg, 11-et meggyilkoltak. 2000 óta 111 újságírót gyilkoltak meg világszerte.

Magyarországon szerencsére még nem kerültek hasonló veszélybe médiamunkások (bár atrocitások bőven érték már őket, ne feledkezzünk el például a 444 újságíróját a lépcsőn lerángató fideszesről), de a kormány és kormányközeli szereplők médiapiacot befolyásoló lépéseiben bővelkedünk. Gondoljunk csak az egy éve bezárt Népszabadságra, vagy Mészáros Lőrinc terjeszkedő médiabirodalmára, a bekebelezett megyei lapokra.

Magyarország ezekkel a tendenciáival a kutatásban nagyjából középmezőnybe került a sajtószabadság szempontjából, Nigériával, Argentínával, Dél-Koreával és Lengyelországgal hasonló szintre. Az öt fő terület (a civil szféra, a média, az online világ szabadsága, az átláthatóság és védelem) közül a média szabadsága és az átláthatóság területén teljesített hazánk a legrosszabbul.

A negatív trendekkel együtt történtek pozitív változások is az elmúlt években: a Wikileaks tevékenysége, a Panama- és Paradise-akták nyilvánosságra kerülése, vagy az olyan emberek cselekedetei, mint Edward Snowden és Chelsea Manning mutatják, hogy a 21. században az újságírásban milyen új távlatok nyílhattak meg a technológia fejlődésének köszönhetően.

Olvass tovább!