November 20. és 24. között ad limina látogatáson vettek részt Rómában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai.
Élményeikről a Vatikáni Rádiónak számoltak be.
Az MKPK elnöke, Vértesaljai László hosszasan mesélt arról, mi mindenről beszélgettek Ferenc pápával. Természetesen szóba került a migráció kérdése is, amivel kapcsolatban a pápa jelezte, hogy a Vatikán a maga részéről is megtesz mindent azért, hogy ez a dialógus előrehaladjon, és létrejöhessen egyfajta megbékélés a kereszténység és az iszlám között.
Aztán következett ez:
„És végül még egy dolgot szeretnék kiemelni, mert személy szerint nekem nagyon fontos volt. A Szentatya világossá tette, hogy a brüsszeli adminisztráció nagyon elhibázott utat választott, amikor mindent konformizálni akar.”
Hogy miért került szóba a brüsszeli adminisztráció a magyar megyés püspökök és Ferenc pápa találkozóján? Vértesaljai László elmondása szerint azért, mert „feltettük a kérdést, hiszen kíváncsiak voltunk a Szentatya véleményére.”
Az interjúból ezután kiderül még az is, hogy:
„Minden nemzetnek tudnia kell megőrizni saját gyökerét, ellent kell állnia annak a kolonizálásnak, ami kulturálisan és politikailag jelen van ma a brüsszeli vezetésben.”
Más ingoványos témák is szóba kerültek a beszélgetésen, erről viszont már Márfi Gyula veszprémi érsek mesélt, szintén a Vatikáni Rádiónak.
Egyben idéznénk a bekezdést, hogy látszódjon, hogyan jut el a gondolatmenet a globalizációtól a genderideológián át az uniós támogatásokig, hogy aztán a melegházasság érintésével megérkezzen a nagyszülők adta jótanácsok hasznosságáig, és a gyökerekhez való ragaszkodásig.
„Bábel érsek úr fölvetette a kérdést, hogy hogyan látja a Szentatya Európa jövőjét. Ő erre megint elmondta, hogy ismeri a veszélyeket, tudja, mi az, hogy globalizáció, és hogy mennyi veszéllyel jár az, amikor az egységet összetévesztik az egyformasággal. Vagy amikor az egyenlőséget szintén összetévesztik az egyformasággal. Itt van például a genderideológia, ami meg akarja szüntetni a férfiak és a nők közötti alapvető pluralitást, különbséget is. Itt is elmondta a Szentatya, hogy igen, szükség van nemcsak szelídségre, hanem prudentiára is. Azt is tudja, hogy nagyon sok esetben, ha uniós támogatást kérnek valahol Keleten – ha a Nyugattól kérnek támogatást Keleten –, akkor feltételként szabják azt, hogy törvénybe iktatták-e a melegházasságot az adott országban, hogy van-e olyan intézmény, ahol a genderideológiát oktatják. A Szentatya ezekkel tisztában van, és természetesen ő sem ért azzal egyet, hogy ezekhez kössék egy projekt támogatását. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti sajátosságokat meg kell őrizni, hogy a gyökereinkhez ragaszkodnunk kell. Külön kiemelte azt is, hogy a mai fiataloknak meg kell hallgatniuk a nagyszüleiket, és az ő véleményüket is figyelembe kellene venniük.”
A prudentiát mi e ponton belátásnak értelmeznénk – remélhetőleg jól -, viszont az tényleg egészen csodálatos, ahogy a beszámoló ezen rövid részletébe sikerül belezsúfolni egy csomó olyan dolgot, ami mostanában nem csak az egyház, de a magyar kormány számára is kiemelten fontos (például a genderszak megléte bizonyos egyetemeken – khm, CEU -, vagy az uniós támogatások kérdése), pláne, hogy mindezek végére, mintegy lezárásként, vagyis inkább ellenpontként a nemzeti sajátosságok megőrzésének fontosságára helyeződik a hangsúly, mintha a genderideológia, netán a melegházasság a nemzeti sajátosságok veszélyeztetője lenne…
Elég szép, ugye?
És még egy érdekesség
Ezekből a beszámolókból ugyan kimaradt, de a Magyar Hírlap összefoglalójában olvasható még az is, hogy a magyar püspökök Ferenc pápának többek közt a teljes Biblia cigány fordítását is átadták. Nem véletlenül, ugyanis ha az MKPK jóváhagyja, Európában elsőként Magyarországon fogják bevezetni a cigány nyelvű misét. Ezzel kapcsolatban Székely János szombathelyi püspök, az MKPK cigánypasztorációs felelőse az MTI-nek azt is elmondta, hogy
a magyarországi cigányság helyzete nagyon jó a magyar kormány és társadalom erőfeszítésének köszönhetően, elég arra gondolni, hogy a nyolc osztályt a cigány gyerekek kilencven százaléka kijárja, és több mint húsz százalékuk érettségizik.
Tehát még egyszer: a gyerekek 90 százaléka járja ki a 8 osztályt, és 20 százalékuk szerez érettségit.
Nos, ez nem jó eredmény, hanem tragikus.
De abban kétségkívül igaza van a püspök úrnak, hogy mindez a magyar kormány tragikus oktatáspolitikájának köszönhető – többek közt a szegregáció burjánzásának és a tankötelezettségi korhatár lecsökkentésének, ami valóban azt eredményezi, hogy a cigány tanulók közül minden tizedik úgy hullik ki az iskolából, hogy az általános iskolát sem fejezi be, és tízből nyolcuknak nincsen érettségije.
