Új adatszolgáltatás a háziorvosnak: se bizalom, se szakmai felkészültség

Sokan kritizálták, mégis elfogadta a kormány azt a rendeletet, amiben a háziorvosokat arra kötelezik jövő júliustól, hogy a pácienseknek a magánéletünket firtató, szociális témájú kérdéseket is feltegyenek az orvosi vizsgálatok alkalmával. A válaszokat pedig az ún. elektronikus törzskartonunkra kellene rávezetni az orvosoknak, ezzel is növelve az adminisztrációval töltött idejüket. Máriási Dóra szakpszichológust kérdeztük arról, mi lehet mindennek az értelme, és milyen kockázatai vannak e változásnak.

A páciens elektronikus törzslapjára az orvosi vizsgálat és a leletek adatai mellett például a rokonok betegségeiről gyűjtött információk is felkerülnek majd. A szociális kérdőívben ezen felül érdeklődnének a páciens aktuális munkaviszonyáról és életmódjáról, rossz szokásairól; arról, hogy milyen korán kel fel reggel, hány cigarettát szívott el aznap, mennyi alkoholt fogyaszt, milyen étkezési és szexuális szokásai vannak, milyen fogamzásgátló módszert alkalmaz stb.

Dr. Bense Tamás háziorvos a Blikknek kifejtette, hogy miért lehet jó egy ilyen kérdőív. Szerinte

“egy neurotikus nő tünetei­nek hátterében kiegyensúlyozatlan szexuális élet is állhat, ami ezekből az adatokból kiderül. Ilyen esetben a probléma gyógyszeres kezelés nélkül is orvosolható. Ezeket a kérdéseket ellenben szóban is feltehetjük, ha azonban feltöltjük az adatokat a világhálóra, a páciens bezárkózhat, és lényeges információkat tarthat vissza”.

Nem  szerencsés, hogy a „hisztériás nő”  múlt századi és azóta meghaladott koncepciójával, illetve az azon alapuló előítéletekkel próbálják elmagyarázni az új rendelet problémáit.

Máriási Dóra tanácsadó szakpszichológus kifejtette a Mércének, hogy bár a kérdés összetettebb, de bizonyos esetekben valóban nagyon hasznos lenne ilyen szociális kérdőívet is magába foglaló vizsgálat. Elsősorban akkor  ha ezáltal „hozzájárulnának ahhoz, hogy a beteget átfogó szemlélettel kezeljék, melynek integráns része lenne az ő lelki állapota, mentális egészsége…Ugyanakkor fenntartásaim vannak, hogy itthon ez valósulna-e meg, és jelenlegi formájában megvalósítható lenne-e. Az aktuális orvosképzésben csekély pszichológiaoktatás folyik, amennyire én tudom” – véli Máriási, aki szerint az is kérdéses, hogy ez mennyire kapcsolódik relevánsan a (házi)orvos munkájához: “A háziorvosok pszichológiai felkészültsége csekély. Ezt bizonyítja az idézet is, mely elavult szakmai fogalmakra hivatkozik.

A Máriási és társai által 2010 előtt végzett*, a háziorvosok pszichológia iránti attitűdjéről szóló vizsgálatban sokan számoltak be arról, hogy pácienseik jelentős részénél vettek észre pszichés betegségre utaló tüneteket, azonban a pszichológiai betegségkategóriákra vonatkozó ismereteik hiányosak voltak.

Amennyiben használható pszichológiai képzést kapnának az orvosok, akkor Máriási szerint igazi kulcsszerepet tölthetnének be az előszűrésben.  Hiszen a lelki problémával rendelkező egyén nagy valószínűséggel fizikai tünetre hivatkozva fog jelentkezni a rendelésen.

A szakpszichológus kiemeli, hogy az új szabályozás szerinti szociális kérdőív és annak kérdései (pl. Mennyire látja sötétnek a jövőjét? vagy Egyetért-e az állítással, hogy „Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom”?) nem pótolhatják a kellő szakmai ismeretek és a felkészültség meglétét.

Az is átgondolandó Máriási szerint, hogy mitől érzik sokan úgy, hogy „a pszichés státusz és a szexuális életre vonatkozó kérdés személyesebb sok egyéb (kellemetlen, kényes) fizikai problémánál, ami a háziorvosi rendelőben elhangzik. Továbbra is tabusított, stigmatizáló témákról van szó?” Hozzáteszi, hogy az a néhány, szexualitásra vonatkozó kérdés, amiről értesült a kérdőív kapcsán, teljesen alkalmatlan arra, hogy megbízhatóan szűrje a szexuális élet problémáit, melyek gyakran tünetei és nem pedig okai a beteg nehézségeinek.

Az új rendelettel szembeni felháborodás abból is fakad, hogy „általános bizalmatlanság él az adatszolgáltatással szemben, ami teljesen érthető: kik, milyen módon férnek hozzá a válaszaimhoz? Sérti-e az orvosi titoktartást az adatbázis? Az utóbbi idők nemzetközi és hazai politikai gyakorlata is közvetetten táplálhatja a gyanakvást: kiről, milyen alapon tárolnak adatokat stb. A bizalomnak tehát központi szerepe lehet a kérdésben: az orvossal, intézményrendszerrel és az állammal szemben is, a reakciók pedig arra engednek következtetni, hogy ez erősen hiányzik”.

Az adatvédelmi szakértők szerint előzetesen és megfelelően kellene tájékoztatni a pácienseket a jogaikról, és nem ártana, ha többet tudnánk a nagy mennyiségű, gondosan összegyűjtött privát adatok sorsáról. A törvény szerint jelenleg önkéntes az egészségügyi adatok szolgáltatása, és a páciensek megtilthatják, hogy ezek a törzskartonon szereplő adatok automatikusan az e-egészségügyi portál e-profiljába továbbítódjanak. A pácienseknek továbbá jogában áll megtagadnia, hogy a személyes, nem orvosi kérdésekre válaszoljanak. Erre a lehetőségre azonban csak a kérdőív végén hívják fel a figyelmet.

Az egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán álláspontja szerint azért van szükség az új szabályozásra, mert ezáltal valós képet kapnak majd a lakosság egészségügyi állapotáról, és abból fontos következtetéseket tudnak majd levonni, például kiszámolhatják az egészségügyi ellátási szükségletek költségeit. Azt azért tegyük hozzá,  mindez attól is függ majd, hogy a páciensek nagy része mennyire lesz hajlandó válaszolni a kérdésekre, illetve mennyire lesz idejük és energiájuk az orvosoknak a plusz adminisztrációs feladattal is megbirkózni.

* Pontosítás: A cikkben korábban pontatlanul szerepelt az idézett vizsgálat dátuma. A vizsgálat egyetemi műhelymunka keretében készült, Higi Vera és Stoll Dániel közreműködtek benne, Máriási Dóra mellett.

Olvass tovább!