A bíróság elrendelte a volt katalán kormány 9 tagjának előzetes letartóztatását

Idézésekkel és tüntetésekkel kezdődött meg a katalán függetlenségi deklaráció felelősei elleni büntetőeljárás. A spanyol legfőbb ügyész hétfőn közzétett vádemelése nyomán ma reggel 9 órától idézték be az október 27-én proklamált független katalán köztársaság legfőbb vezetőit. A kormánytagokat, akiket múlt hét végén felmentett tisztségükből a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy, illetve a parlamenti házbizottság tagjait.

Frissítés 17.12: A bíróság helyt adott az ügyész kérésének, és elrendelte a 9 volt katalán miniszter előzetes letartóztatását. Egyikük, Santi Vila, aki nem vett részt a függetlenségi szavazáson, és együttműködött a bírósággal 50 ezer eurós óvadék kifizetése esetén szabadlábon maradhat.

Az eljáró bírónő döntését azzal indokolta, hogy bizonyítékokat semmisíthetnek meg a vádlottak, illetve megismételhetik eddigi illegális akcióikat. Plusz szerinte a külföldre menekülés lehetősége is fennáll.

Ezek az érvek megerősíthetik azt a benyomást, hogy az igazságszolgáltatás elfogult: a bizonyítékok megsemmisítése bajosan mehetne végbe, hiszen a katalán vezetés minden illegális akciója nyíltan, publikusan zajlott. Ahogy az sem valószínű, hogy megint kikiáltanák a köztársaságot. Végezetül, a külföldre menekülés esélyét mérlegelve a Legfelsőbb Bíróság ma épp ellenkezőleg döntött, és csak laza rendőri felügyeletet rendelt el a parlament házbizottságának 4 tagja esetében.

A döntés politikai jelentősége egyenlőre felmérhetetlen, a letartóztatottak között találjuk többek között a december 21-ei választások jelenleg legesélyesebb pártjának potenciális listavezetőjét, Oriol Junquerast.

 

A Generalitat palotáján ma is lobog a spanyol zászló. Fotó: Andriy sadivskyy, Wikipedia

Mentelmi joguk függvényében a politikusok 2 fórumra, a Legfelsőbb Bíróságra, illetve a Központi Büntetőbíróságra kaptak idézést, és érkezésüket kisebb szimpátiatüntetés kísérte, ahol a katalán pártok képviselői mellett elsősorban radikális baloldali politikusok álltak ki mellettük. A két bíróságon egészen másképp alakultak az események.

Puigdemont Belgiumba menekült, a megjelentek 30 évet is kaphatnak

A házbizottság tagjai együtt utaztak Madridba, ami mind az induláskor, mind a madridi pályaudvaron kisebb erődemonstrációt generált a támogatók és a kritikusok részéről – egyesek a „politikai perek” lezárását, mások az érintettek börtönbe zárását követelték.

A függetlenségpárti blokk – szélsőbalos, baloldali és jobbközép pártok, illetve civil szervezetek összefogása – hónapok óta példás egységben vívta küzdelmeit, egészen a függetlenség proklamációjáig. Ez az egység most azonban látványosan bomladozik. A megosztottságot vagy legalábbis a stratégiák széttartását legnyilvánvalóbban az önkormányzat volt elnökének, Carles Puigdemont-nak és négy miniszterének távolléte illusztrálja.

A Generalitat volt vezetője váratlanul Belgiumba távozott, és jelenleg is itt tartózkodik, legalábbis a feltevések szerint (pontos tartózkodási helye ismeretlen). Puigdemont újabb „trükkjét” nehéz egyelőre értelmezni, ahogy ez pártja és szövetségesei mai nyilatkozatain is érződött. Lépése segíthetne a konfliktus „nemzetközivé tételében”, ahogy távolléte előre sejthetően kiváltja a nemzetközi elfogatási parancs kiadását.

A volt katalán vezetés abban egységes, hogy elfogultnak tartja a büntetőjogi eljárást, formai hibákra is felhívva a figyelmet, korábbi döntéseit demokratikusnak véli, és ezeket kívánja megvédeni a szerinte megkérdőjelezhető kompetenciájú spanyol igazságszolgáltatás előtt.

Ugyanerre hivatkozik Puigdemont is, aki ma bejelentette, hogy nemzetközi elfogatási parancs kiadása esetén megjelenik az illetékes belga bíránál, korábban azt mondta, videókonferencián keresztül is meghallgathatják. Nem kíván elmenekülni az igazságszolgáltatás elől, csak épp szerinte Spanyolországban ehhez nem lenne joga.

Bármennyire is méltányolható egy egyéni védekezési stratégia – és e szempontból az egyik legjobb választás Belgium – az eddigi kollektív hozzáállás után pláne kiáltó a legfőbb politikai felelős távolléte. Különösen azért, mert az idézésen megjelentek viszont az azonnali börtön kockázatával, és súlyos vádakkal – zendüléssel, lázadással és hűtlen kezelésel –, illetve 30 évig terjedő büntetéssel szembesültek.

Mindezt, a vádpontokat, büntetési tételeket, akárcsak az előzetes börtönt – amelyet korábban már kiszabtak két lázadással vádolt civil szervezeti vezetőre, akik október közepe óta rács mögött vannak – számos kritika érte az utóbbi napokban. Túl a függetlenségpárti táboron, baloldali és nacionalista pártok képviselői, de jogi szakértők is bírálták a politikai elfogultsággal vádolt legfőbb ügyész alapvetését. De önmagában azt a tényt is anomáliakén értékelik, hogy egy ilyen politikai ügy a bíróságokon kössön ki.

A Legfelsőbb Bíróság ráadásul másképp is értelmezte a főszereplők felelősségét, és a délelőtti információk alapján úgy tűnik, inkább az összeesküvés vádpontra hajlik. Helyt adott a védelem azon érvének is, hogy a korai idézés lehetetlenné tette a felkészülést, és jövő hét csütörtökre napolta el a tárgyalást, laza rendőri felügyeletet elrendelve.

A Központi Büntetőbíróságon ezzel szemben sor került a deklarációkra, csakhogy ezek többsége mindössze 10 percig tartott. A 9 beidézett és megjelent volt kormánytag többsége ugyanis nem volt hajlandó válaszolni a vád kérdéseire, csupán a védelmére – ezzel jelezve, hogy nem tartja legitimnek vagy kompetensnek az eljárást.

Kevéssel dél után kiderült, hogy az ügyészség előzetes börtönt kér 8 volt miniszter, köztük Oriol Junqueras elnökhelyettes ellen.

Junqueras a Köztársasági Baloldal (ERC) vezetője, amely jelenleg a legnépszerűbb párt a felmérések szerint Katalóniában.

Jönnek a választások, de a függetlenségi blokk szétesőben

A ma délelőtt eseményei tehát egyelőre azoknak az érvelését támaszthatják alá, akik a volt katalán vezetéshez hasonlóan politikai pereket emlegetnek – a folytatás, és a politikai felek ehhez viszonyuló stratégiája egyaránt fontos lehet a december 21-re kitűzött választások eredményét illetően.

Az informálisan már el is indult választási kampány a másik terep, ahol egyre nyilvánvalóbb a függetlenségpárti blokk jelenlegi dekompozíciója: a spanyol konzervatív kormányfő talán legügyesebb húzása volt a választások legkorábbi lehetséges időpontra, december 21-re való kitűzése. Ez a váratlanul korai dátum ugyanis kényszerhelyzetbe hozta a katalán ex-koalíciót, de az újbaloldali Podemost is, hogy később meghozni kívánt döntéseket néhány nap alatt zavarjanak le.

Alig egy hét maradt a koalíciós indulás bejelentéséig és bő két hét a jelöltek kijelöléséig. Míg néhány napja még az sem volt egyértelmű, hogy a függetlenségpártiak indulnak-e a szerintük illegitim választáson, vasárnap már arra figyelmeztetett az ERC potenciális listavezetője, Junqueras, hogy a következő napokban „sok, nehezen magyarázható döntést” fognak hozni. Ilyen például az is, hogy a korábban bojkottot emlegetők ma azt mondják, december 21-én a rájuk szavazók a “köztársaságot” erősítik meg.

Most biztosnak tűnik, hogy részt vesznek a választási randevún a volt kormánykoalíció pártjai, de feltehetően külön, a radikális baloldali erők pedig a bázisuk döntésére bízzák magukat. A Podemos központi vezetése elhatárolódott a formáció helyi vezetőjétől, aki a választások bojkottját is felvetette.

A rendelkezésre álló alig félszáz nap még sok meglepetést rejteget, de egyelőre mintha Rajoy lenne nyeregben.

A konfliktus mélyebb rétegeivel kapcsolatban szerveződik Madridban az a parlamenti bizottság, amelynek feladata egy alkotmányos reform előkészítése, benne a területi modellel. Ez a jövendő reform volt az egyik feltétele annak, hogy az ellenzéki szocialista párt (PSOE) támogassa a kisebbségben kormányzó Néppártot (Partido Popular, PP) a katalán autonómia felfüggesztését lehetővé tevő, híressé vált 155-ös alkotmányos cikkely elfogadásában. Csakhogy a kisebb ellenzéki pártok többsége egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy a PP-PSOE által javasolt keretek elég tágak – ezért egyelőre nem hajlandóak támogatni a bizottság létrejöttét. Ez a kérdés is kaphat még jelentősebb szerepet a mostani kampány során.

Közben a civil szektor is újabb mozgósításra készül: ma este 7-re demókat hirdettek a barcelonai parlament elé, és a nagyobb városokba, délre pedig részleges munkabeszüntetést.

Ami a december 22-én várható panorámát illeti, a játszma kimenetelére továbbra sem merne senki fogadni.

A katalán statisztikai hivatal kedden közzétett, múlt héten készült kutatása szerint, a függetlenségpártiakra kevesebben szavaznának ugyan, de ennek ellenére megnyernék a választásokat, akár többséget is szerezve.

A felmérés alapján a szocialista párt helyi tagozata növekedne legjobban a legutóbbi választások óta, de az újbaloldal is nyerne szavazatokat. A több mint 1300 fős mintán végzett kutatásban még az eddigi koalíciókra kérdeztek rá, amelyek a napokban módosulhatnak, de a függetlenség támogatása 7,6% százalékponttal nőtt a legutóbbi, júliusi adatok óta, így már 49% közelében van. Azaz, a madridi kormánynak és a katalán szereplőknek is alaposan kell mérlegelniük minden döntésüket: hibázni tilos lesz a következő hetekben.

Frissítés 16.03: Az ügyészség a Belgiumban tartózkodó 4 ex-miniszter és Carles Puigdemont letartóztatását kéri. Erről és az európai elfogató parancs kiadásáról is az eljáró bírónő dönthet.

Kapcsolódó cikkek